Evo Morales bolíviai elnök vasárnap kénytelen volt lemondani, miután a hadsereg és a rendőrség vezetői erre utasították. Erre az október 20-i választási győzelme utáni több hétig tartó jobboldali zavargások és erőszak után került sor, amit a kormány az ellenzéki erők puccsának tartott.

Az ENSZ Közgyűlése múlt csütörtökön elsöprő többséggel az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának megszüntetését támogatta. Az indítványt 187 ország szavazta meg, hárman ellenezték, és két ország tartózkodott. Az Egyesült Államok, Izrael és Brazília volt az a három ország, amelyek szerint továbbra is fent kell tartani a Kuba elleni pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi blokádot.

Egy meleg politikus, a magát „megvesztegethetetlennek” tartó Claudia López lett az első nő, akit a kolumbiai főváros, Bogotá polgármesterévé választottak. A 49 éves balközép jelölt csaknem az összes szavazat összeszámlálása után a voksok 35,2 százalékát szerezte meg.

A balközép ellenzék jelöltjét, Alberto Fernándezt választották Argentína elnökének. A választásokat a gazdasági problémák határozták meg. Fernández a szavazatok több mint 45 százalékát szerezte meg, amivel legyőzte a hivatalban lévő konzervatív elnököt, Mauricio Macrit. Fernández kampányközpontjánál hangos tömeg ünnepelte az eredményeket.

A római katolikus püspökök megszavazták, hogy házas férfiak is lehessenek papok az amazóniai régióban. Ezzel ők kivételt képeznének a cölibátus több évszázados szabálya alól. A szavazásra annak a zsinatnak a végén került sor, amelyet a súlyos amazóniai paphiány miatt hívtak össze a Vatikánban.

  1. A chilei elnök a tüntetések hatására leváltotta az egész kabinetjét
  2. Bolíviai választások: Nincsenek bizonyítékok arra, hogy csalás történt volna
  3. Piñera népjóléti csomaggal próbálja lecsillapítani a chilei tüntetőket
  4. Chilei tavasz: A jéghegy csúcsa – Első rész