Lábdobogás hallatszott az ajtó felől. Különös, gondolta a pap. Nem várt senkit. Marcos Figueiredo sietve kinyitotta házi templomának ajtaját. Három fegyver csöve meredt rá.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök Manuel Marrero Cruz turisztikai miniszter személyében több mint negyven év óta először miniszterelnököt nevezett ki. A posztot még 1976-ban szüntette meg Fidel Castro forradalmi vezető, ám a kommunista szigetország idén elfogadott új alkotmánya visszaállította.

Alejandro Gil kubai gazdasági miniszter kedden bejelentette, hogy jövőre négyezer új szállodai szoba várja a Kubába látogatókat, és 2020-ban körülbelül 4,5 millió turistára számítanak. Ez a 2019-es számokhoz képest kétszázezer fős növekedést jelentene.

Közel egy év kormányzás után Andrés Manuel López Obradornak (AMLO) újra kell fogalmaznia a céljait. Hivatali idejének első tizenkét hónapja ugyanis Mexikó történetének legerőszakosabb éve lesz. Erről sokat hallhatnak északi szomszédai is, mivel a CNN, Fox News, a The New York Times és mások ontják magukból a déli határnál folyó brutalitásról szóló beszámolókat. Lindsey Graham szenátor egyenesen azt állítja, hogy Mexikó egyes részei veszélyesebbek, mint Szíria, a Wall Street Journal pedig egy közelmúltbeli szerkesztőségi cikke katonai beavatkozást sürgetett a mexikói drogkartellek legyőzéséhez.

Az ENSZ azzal vádolja a chilei rendőrséget és fegyveres erőket, hogy súlyos emberijog-sértéseket követtek el a közelmúltbeli tömegtüntetések során. Az ENSZ vizsgálatát lefolytató szakértők szerint négy halálesetnél is bizonyítható az állami rendfenntartó erők érintettsége.

  1. Lassú puccs Ecuadorban
  2. Franciaország kitoloncolja a kínzással vádolt egykori argentin rendőrt
  3. Trump mégsem nyilvánítja a mexikói drogkartelleket terrorista szervezetekké
  4. Mivel akadoznak a tárgyalások, kiújultak a kolumbiai tüntetések