Amazónia: A Paradicsom elvesztése címmel előadássorozat indul a Néprajzi Múzeumban. A következőkben a programsorozat ismertetőjét olvashatjátok.

Amazónia: A Paradicsom elvesztése

Előadó: Főzy Vilma, Gyarmati János, Bankovics Attila

Néprajzi Múzeum, Amerika-gyűjtemény, Természettudományi Múzeum

A dél-amerikai szubkontinens közel felét elfoglaló Amazónia mind trópusi élővilága, mind arra alapozott őshonos kultúrája okán sajátos helyet foglal el a Föld természeti régiói és emberi társadalmai között. A Néprajzi Múzeum Amazónia-gyűjteményének különlegessége, hogy legnagyobb részt tudományos kutatásokon alapuló gyűjtésből származik, gazdag vizuális információkkal rendelkezik, ennél fogva alkalmas arra, hogy az ott élő őshonos népek kultúrájáról hiteles és kerek képet adjunk.

1. Amazónia felfedezése, „az indián” európai fogadtatása

Noha az első spanyol és portugál felfedezők és hódítók a 16. század legelején megvetették lábukat a mai Brazília partjainál, majd a Csendes-óceán felől az Amazonoson és más folyókon lehajózva eljutottak az Atlanti-óceánig, Amazónia felfedezése egészen a 20. század közepéig nem zárult le. Az előadás ezt a folyamatot követi nyomon, azt is bemutatva, hogy miféle képzetek tapadtak a dél-amerikai indiánokhoz Európában a középkor végén és a felvilágosodás korában.

Előadó: Gyarmati János (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. február 5. 17:30

2. Amazónia élővilága

Ebben az előadásban a világ talán leggazdagabb, de egyszersmind törékeny ökoszisztémájával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Azzal a hihetetlen gazdagságú növény- és állatvilággal, amely alapját képezte az ott őshonos indiánok létfenntartásának.

Előadó: Bankovics Attila (Természettudományi Múzeum)

Időpont: 2014. február 19. 17:30

3. A Boglár-gyűjtemény

A Néprajzi Múzeum Amerika-gyűjteményének mintegy tizedét alkotja az a több mint 900 amazóniai tárgy, melyekkel Boglár Lajos (1929-2004) gyarapította a múzeumot. Gyűjtőtevékenysége csaknem fél évszázadot ölel át, első 1959-as brazíliai terepmunkájától, a 60-70-es évekbeli venezuelai expedícióin át, a 90-es években Francia-Guyanában végzett kutatásaiig, melyek során olyan kérdések foglalkoztatták, mint az őserdei indiánok létfenntartása, mindennapi élete, a törzsi vallások és művészet. 2013-ban hagyatékának utolsó része is a Néprajzi Múzeumba került, ezt mutatja be a múzeum március 5-én nyíló kiállítása, míg Boglár Lajos teljes gyűjteményének szenteljük a megnyitó alkalmából tartott előadásunkat.

Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. március 5. (a pontos időpontot a múzeum honlapján fogjuk közölni)

A program a Néprajzi Múzeum Napján ingyenes.

4. Az amazóniai indiánok mindennapi világa

A 20. század közepéig még föllelhetők voltak olyan tradicionális életformát követő őslakos közösségek, akiknek az életmódja kevéssé különbözött a korábbi századokétól. Az erdőből kihasított ültetvényeken termesztett növények és a vadászat alkották megélhetésük alapját, minden eszközüket, ruházatukat a környezetben föllelhető alapanyagokból maguk készítették. Az erdő ismerete, tisztelete, a környezethez való alkalmazkodás alapvető feltétele volt életben maradásuknak. Az egymással intenzív kapcsolatot ápoló, de az európai civilizációtól magukat többé-kevésbé szándékosan távol tartó kis csoportok végül mégsem kerülhették el a találkozást, és életmódjuk megváltoztatására kényszerültek.

Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. március 19. 17:30

5. Vallás, rituális tevékenységek

Az amazóniai indiánok világképét az animizmus, a minden természeti jelenséget lélekkel felruházó elképzelés uralta. A szellemek és az emberek világa között a sámánok közvetítettek, tevékenységük jelentette a termékenység és a vadászat sikerének biztosítékát, legfontosabb feladatuknak a betegségek gyógyítását tekintették. Ők a mítoszok tudói, a gyógyító és a mérgező növények ismerői. Ők főzik a nyílmérget, irányítják a maszkok, rituális hangszerek készítését, bonyolítják a különféle szertartásokat. Hatalmuk az élet minden területére kiterjed, gyakorta a település világi vezetői is egyben.

Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. április 2. 17:30

6. Művészet

Amazónia őslakói a legváltozatosabb növényi és állati alapanyagokból készítenek használati tárgyakat. Nem csak rituális tárgyaik, de mindennapi eszközeik is a legnagyobb gondossággal és célszerűséggel készülnek. A leggyakrabban használt fonott tartók alakja, fonástechnikája, díszítése igen változatos képet mutat. A legizgalmasabbak, leglátványosabbak azonban a tollakból készült ékszerek, fejdíszek. Ezeket a szemet gyönyörködtető tárgyakat ritkán lehet olyan közelről megcsodálni, mint amire az előadás során alkalom kínálkozik.

Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. április 16. 17:30

7. Amazóniai indiánok a modern világban

A 20. század második felétől Amazónia világa jelentősen megváltozott. Alig akad már olyan rejtett zuga, ahová visszavonulhatnak a civilizáció áldásaiból nem kérő csoportok. Közlekedési útvonalak építése, fakitermelés, ültetvények, állattartás, nyersanyaglelőhelyek - számtalan ok, amiért a fehér ember behatol az őserdő korábban megközelíthetetlen részeire. Az újfajta betegségek nyomában járó orvosok, az iskolákat működtető misszionáriusok, kalandorok, kincskeresők, szenzációra vadászó filmesek és tudni vágyó kutatók után a turisták is megjelentek a területen. Természet- és indiánvédelmi parkok hálózatával próbálják útját állni a pusztulásnak és pusztításnak. Az indiánok újfajta életformát kénytelenek fölvenni, jól-rosszul próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és egyre aktívabbak környezetük és jogaik megvédésében.

Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)

Időpont: 2014. április 30. 17:30

Helyszín: Néprajzi Múzeum, 105-ös terem

Jegyár: 800 Ft

A bérlet ára: 4000 Ft

A március 5-i program a Néprajzi Múzeum Napján ingyenes.

Regisztráció és további információ 2014. január 21-től az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.