Mint ahogyan arról a Latin-Amerika Társaság korábban már hírt adott, a Sziget fesztivál szerdai napján három társadalomkritikus zenekar is fellépett, köztük a mexikói Los de Abajo. Velük egy közönségtalálkozón találkozni is nyílt lehetőség. A közönségtalálkozó szervezőinek a szerdai napról szóló beszámolóját az alábbiakban olvashatjátok.
A Sziget Fesztivált sok oldalról kritizálhatjuk. A fogyasztói társadalom visszásságai sajnos ellepik az ilyen helyeket, gondolva csak az ezer forintos hamburger-árakra és a kisemberek által szinte alig megfizethető jegyekre és szolgáltatásokra. Zeneileg a rockfesztivál átalakult egy nagy össznépi diszkóvá, ahol azért még lehet hallani igazi hangszeres zenét is. Az értékekre pedig vadászni kell, de nem lehetetlen megtalálni benne a szépséget és a tömény kultúrát, csak szerencsésen alakult program kell hozzá. Ilyen nap volt augusztus 8-a, amikor három, komolyan társadalomkritikus zenekar is fellépett a Szigeten.
Los de Abajo közönségtalálkozó
A zapatistákat erősen támogató, mexikói zenekarral, a Los De Abajóval A MI IDŐNK újság már korábban felvette a kapcsolatot egy interjú erejéig, és igyekeztünk őket reklámozni, amennyire lehetőségünk volt rá. A magyarországi fellépés előtt vetették fel az ötletet, hogy össze lehetne hozni esetleg egy közönségtalálkozót, ennek a szervezését magunkra vállaltuk. A Sziget civil részlegének Zöld Udvarában lévő Közép-európai Fejlesztési Egyesület sátra adott helyet a rendezvénynek. A zenekar 4 tagját már vörös csillagos EZLN zászlóval fogadtuk, így már messziről mosolyogtak, és a bemutatkozás után rögtön ez a jelkép lett a téma. Kölcsönkérték, hogy kirakhassák a koncerten, persze mi elsőre ezt nem javasoltuk a jelképtörvény miatt. Tájékoztattuk őket a korábbi retorziókról, ennek ellenére a zenekar nagyon ragaszkodott hozzá. Röviden átbeszéltük a lehetőségeket, és a zenekar bátran amellett döntött, hogy használni fogják a zászlót. A rajongókkal való beszélgetés jól sikerült, érdekes kérdések merültek fel. A végén átadtuk az ajándékunkat, egy spanyol nyelvű József Attila válogatást, majd egy 10 perces interjút is készítettünk, amelynek videóját feltettük az internetre.
http://indavideo.hu/video/Los_De_Abajo_interju_-_Sziget_2012_magyar_felirat
Che Sudaka
A közönségtalálkozót úgy időzítettük, hogy a rajongók épp elérjék az Abajóhoz hasonló stílust és mondanivalót képviselő Che Sudaka zenekart, amely már a kezdésnél óriási hangulatot teremtett. Az együttes tagjai bevándorlóként érkeztek Spanyolországba, ahol hamar nagy sikert értek el zenéjükkel. Agitáltak is a bevándorlás-ellenes politika ellen, az egész rajongótábor egy torokból üvöltötte, hogy: „Nobody is illegal in Europe” (Senki sem illegális Európában.) Volt ezenkívül közönségénekeltetés, majd mindenkit leguggoltattak, hogy egyszerre ugorjanak fel. A koncert roppantul energikus volt, nagyon jól szólt, a banda minden tagja kiugrálta magát, és a közönségre sem volt semmi panasz egészséges testmozgás terén. A koncert lezárása azért hosszúra sikerült, mikor 10 percig szinte ugyanazt a taktust játszották kisebb megszakításokkal. Utána persze lejöttek a színpad elé matricákat osztani, lepacsizni, dedikálni és fotózkodni a rajongókkal, e szempontból is nagyon emberi volt a zenekar.
Los de Abajo
Rövid átszerelés után még vörös csillag nélkül állt ki a Los de Abajo, amely tagjai szinte egyesével léptek színpadra, majd így állt össze a közös zene. Már az első pillanatokban hihetetlen energiát zúdítottak a közönségre. A közös ismeretség ellenére is, elfogulatlanul állíthatjuk, hogy zeneileg zseniális teljesítményt nyújtottak (a megjelent más koncertbeszámolók is mind szuperlatívuszokban nyilatkoztak). Latinos energia, pergő ritmusok, zakatoló dob és basszus és egy kiváló hangú énekesnő. Majd a megfelelő időben a színpad pokolian elvörösödött, az együttes tagjai a mexikói pankrációra jellemző maszkokat húztak, és ekkor került ki a szintetizátorra a vörös csillagos EZLN zászló, majd belecsaptak a repertoárjuk egyik legrockosabb számába.
http://indavideo.hu/video/A_Los_De_Abajo_kitzte_a_Voros_Csillagot
Persze volt lírai, akusztikus dal is, amelyben csak a gitáros és az énekes szerepelt. A közönséget is megtáncoltatták, ahol ezrek követték a lépéseket és forogtak körbe-körbe. A show végén jött az abszolút nonpluszultra, a zenekar tagjai lejöttek a színpadról hangszerükkel a közönség közé (még az ütősök is kiszereltek egy-egy dobot), majd ott kezdtek örömzenélésbe. A koncert után ők is kijöttek dedikálni és fotózkodni azon rajongókkal, akik a közönségtalálkozón ezt nem tették meg.
Ministry
Az Abajo koncertje után kényelmesen el lehetett érni a Ministry kezdését. Itt már nem a latinos, hanem a kőkemény indusztriális metál adta energia járta át a tömeget. Al Jourgensen teljesen egészségesen lépett színpadra. Két hete a párizsi koncertjéről mentő vitte kórházba kiszáradás és hőártalmak okozta összeesés miatt. (Drogot és alkoholt nem találtak a szervezetében). A koncertet lendületesen végignyomta. Az erősen politikai szövegekkel fellépő zenekar minden második száma George Busht szidalmazta, szinte többet szerepelt a háttérben lévő egyedi óriáskivetítőn, mint maga Jourgensen mester. A számok között nem sokat kommunikált a közönséggel, csak a Budapest szót ismételgette, de csak a koncert végén mondta végig, hogy nagyon szereti Budapestet és Magyarországot. A legjobb dalaikat válogatták össze, így senki nem távozhatott csalódottan a koncertről. Felcsendült a Senor Peligro (Veszélyes úr) című dal, amely Hugo Chávez venezuelai elnököt támogatja. Chávez korábban több alkalommal nevezte Busht Senor Peligrónak, így született a szám címe. A háttérkivetítőn a venezuelai elnök képe a dal közben sokszor meg is jelent. A koncert hangzása hagyott némi kívánnivalót maga után, erről inkább az A38 sátor és a keverés tehet, semmint a banda. Hangosnak hangos volt, a basszus és a dobok dobhártyaszaggatóak voltak, de mégis valahogy bárhova is állt az ember, zajos volt. A koncertélmény ennek ellenére felejthetetlen.
Összességében nagyon hasznos, hogy egy olyan helyen, mint a Sziget, ilyen zenekarok emberek tízezreinek énekelnek a társadalmi igazságtalanságokról, az USA politikájáról, a bevándorlásról, az ellenállásról és a szabadságról. Nem győzhetjük hangsúlyozni, hogy a társadalmi ellenállásban ezek a tudatot építő és lélekerősítő hatások mennyire is fontosak.
- A MI IDŐNK tudósítása –