Hét dél-amerikai ország 2007. decemberi kezdeményezése, a Dél Bankja (Banco Sur), ma már a nemzetközi pénzügyi válsággal szembenéző működő és valóságos alternatívának tekinthető.

Az intézmény, amelyet azért hoztak létre, hogy kaliberében a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) hasonló alternatíva legyen, küldetése, hogy a gazdasági integrációt erősítő tevékenységeket segítsen elő.

Ennek értelmében írta alá a tagjai közül öt ország (Venezuela, Argentína, Bolívia, Ecuador és Uruguay) a Dél Bankja alapító egyezményét, megnyitva ezzel az utat a fizikai megvalósuláshoz.

Várható, hogy a paraguayi és a brazil parlament is hasonló lépést tesz majd.

A Dél Bankja minisztertanácsának, vagyis annak a testületnek, ami az új pénzügyi szervezet műveleti tevékenységének előremozdításáért felelős, első találkozóját rövidesen össze fogják hívni.

A Venezuela fővárosában, Caracasban található központján kívül a Dél Bankjának két fiókirodája van Buenos Airesben és La Pazban, és a kezdőtőkéje hétmilliárd dollár. Ez az összeg a gazdasági erővel összhangban növekszik majd. Argentína, Brazília és Venezuela ad össze hatmilliárdot, mindegyikük kettőt-kettőt. Ecuador és Uruguay egyenként 400 milliót rak bele, Paraguay és Bolívia pedig további 100 millióval járul majd hozzá.

Szakértők azt mondják, hogy a bank alapja elérheti a 20 milliárd dollárt, tekintve a tagjainak potenciálját és Brazília erejét, ami a világ elitjéhez tartozik a maga 359 milliárd dolláros nemzetközi keményvaluta tartalékával.

Az alapító okirat egyik haladó eleme, hogy mindegyik tagnak egy szavazata van, ami kiküszöböli a Világbank létező torzításait, ahol – például – egyetlen ország (az Egyesült Államoknak) birtokolja a szavazatok 16,3 százalékát, szemben például a huszonnégy afrikai országgal, amelyeknek összesen 2,85 százaléknyi szavazatuk van.

A közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint, egy efféle projekt előnye például az, hogy tükrözi a dél perspektíváit. A Dél Bankja biztosítja egy új regionális pénzügyi felépítmény feltételeit is, valamint képes a szegénység legyőzését szolgáló, társadalmi természetű fejlesztési projekteket elősegíteni.

A Dél Bankja aktiválása egy alkalmas pillanatra vár, figyelembe véve, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség a pesszimista forgatókönyv szerint a régió gazdasági növekedésének esetleges visszaesésével szembesül.

Bizonytalanság, illékonyság és lassulás – ezek azok a szavak, amelyek sűrűn előfordulnak a jelenlegi időszakra vonatkozó előrejelzésekben, amelyek a térség GDP-jének növekedését 3,7 százalékra becsülik, szemben a 2011-es 4,3 százalékkal. A Latin-amerikai és Karib-térségbeli Gazdasági Bizottság azt mondja, hogy a világgazdaságon lévő nyomás és a nemzetközi pénzpiacok turbulenciája hatással lesz a térség fejlődésére.