„Tizenegy golyót lőttek bele, az utcán halt meg” – mesél Ismael Ramos arról a 2006-os napról, amikor Telésforo Ramírezt megölték. A két férfi rendőrjárőr volt Mexikóvárosban, és Ramost máig kísérti a kép, ahogy társa az aszfalton vérzett el.
Senkit sem tartóztattak le Ramírez meggyilkolásáért, ami még mindig megdöbbenti egykori kollégáját. „Senki sem tett semmit” – mondja, és közli, hogy szerinte a lövéseket egy drogbanda tagjai adták le. „Hihetetlen volt. Láthatóan senkit sem érdekelt ez az ügy” – emlékszik vissza a nyomozás elmaradására.
Mexikóban a rendőrségnek rendkívül alacsony a presztízse - Fotó: Getty Images
Kockázatos játék
Telésforo Ramírez esete semmiképpen sem egyedi, tekintve, hogy a rendőrtisztek ellen elkövetett gyilkosságok többsége Mexikóban büntetlen marad. A meggyilkolt rendőrök száma pedig emelkedik, állítja a Causa en Común nevű civil szervezet, ami igyekszik felhívni a figyelmet azokra a veszélyes körülményekre, amelyek a rendfenntartó erők munkáját jellemzik Mexikóban.
Az idei év első felében 235 helyi, állami és szövetségi rendőrt öltek meg, kettővel többet, mint 2018 ugyanezen időszakában. „Mexikóban könnyű rendőrt ölni” – jelentette ki a Causa en Común elnöke, María Elena Morera a BBC-nek. „Az Egyesült Államokban egy rendőr meggyilkolásán felháborodik a társadalom. Itt az embereket nem érdekli a rendőrök élete. Úgy tűnik, ezzel senki sem foglalkozik” – mondja.
Veszélyes foglalkozás
A megölt rendőrök számának növekedése, illetve a mexikói rendfenntartó erőket övező alacsony megbecsültség két olyan tényező, amelyek miatt a kormánynak rendkívül nehéz teljesítenie azon ígéretét, hogy 2022-ig ötvenezer fővel tölti fel az újonnan létrehozott Nemzeti Gárdát.
Andrés Manuel López Obrador elnök néhány nappal 2018. decemberi hivatalba lépése előtt jelentette be az új polgári rendfenntartó erő létrehozására vonatkozó terveit. Kijelentette, hogy a Nemzeti Gárdának kulcsszerepe lesz a rekordszintű bűnözés és erőszak csökkentésében.
2019 januárja és júliusa között több mint húszezer ember meggyilkolását jelentették, ami négy százalékos emelkedés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, ami pedig a nyilvántartások vezetése óta minden idők legerőszakosabb éve volt.
Morera úgy véli, hogy López Obrador elnök túl magasra tette a lécet. „A Nemzeti Gárda tagjai elárulták nekünk, hogy nem sikerül azokat a toborzási számokat sem hozniuk, amelyekről az elnök azt gondolta, hogy könnyedén elérhetőek.”
Alejandro Hope mexikói biztonsági szakértő szerint a kormány nem kínál elegendő ösztönzést a leendő jelölteknek. „Ha ez egy veszélyes foglalkozás, akkor tisztességesen meg kell fizetni, és az felajánlott bér nem elegendő” – mondja a Nemzetbiztonsági Kutatóközpont (Cisen) nevű kormányzati hírszerző ügynökség korábbi igazgatója. Mexikóban a kezdő rendőrök havi átlagbére 600 és 760 dollár között mozog. Ramos szerint ez arra sem elég, hogy egy rendőr családjának alapvető szükségleteit fedezze.
Amellett, hogy még keveset is keresnek, a helyi és állami rendőröknek gyakran saját pénzen kell megvenniük a felszerelésüket. A Causa en Común szerint közel felük számolt be arról, hogy saját zsebből kellett kifizetnie az egyenruháját és a csizmáját.
„Még több szégyen”
Marco Villafaña is azok közé tartozik, aki azt mondják, hogy eszük ágában sincs belépni a Nemzeti Gárdába. A harminchárom éves egykori állami rendőr szerint az csak „még több szégyent” jelentene. Villafaña egy Mexikó középső részén lévő városban, Guanajuatóban volt állományban, ahol rekordszámban ölik a rendőröket. Csak idén január és augusztus 21-e között huszonnégy rendőrt gyilkoltak meg ott.
„Azért lettem rendőr, mert szolgálni szerettem volna, de nagyon gyorsan rájöttem, hogy mindent átjár a korrupció.” Több mint egy évtizednyi szolgálati idő után Villafaña kiábrándult a rendőrségből, és elkezdett a rendőrök jogaiért kampányolni. Nemrégiben megszüntették a szerződését a rendőrségnél, ami szerinte bosszú volt azért, mert jobb munkakörülményeket követelt, amiért még a bíróságig is hajlandó volt elmenni.
Botrányok és felfüggesztések
Villafaña nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a testület, amelynek dolgozott, nem tisztességes. A Causa en Común egy 2018-as felmérése szerint rendfenntartó erők tagjainak ötvennégy százaléka véli úgy, hogy az őket alkalmazó szervek korruptak. Ramos is ezt tapasztalta Mexikóvárosban. „Minden [állami] kormány kiegyezik az adott bűnözői csoporttal” – állítja.
Szerinte azért nem léptették elő, mert nem volt hajlandó eleget tenni a felettesei kérésének, hogy szedjen védelmi pénzt az üzlettulajdonosoktól. Ezen állítását megerősítik azok a közelmúltbeli mexikóvárosi letartóztatások, amelyek során több rendőri vezetőt vettek őrizetbe, amiért védelmet biztosítottak helyi drogbandáknak.
A fővárosban általános a rendfenntartó erőkkel szembeni bizalmatlanság. Nemrégiben több száz tüntető vonult az utcákra, miután olyan hírek kaptak lábra, hogy rendőrök egy csoportja megerőszakolt egy tizenéves lányt. A vádak miatt hat rendőrt felfüggesztettek. López Obrador kormányának egy magas rangú tisztviselője, Santiago Nieto azt mondja, hogy keményen dolgoznak azért, hogy fellépjenek a biztonsági erők körében uralkodó korrupció ellen szerte Mexikóban.
Prisciliano Flores számára azonban a változások elkéstek. Az ötvennégy éves férfi, aki huszonöt évig volt rendőr Mexikóvárosban, felmondott, miután kiábrándult a testületből. Azt mondja, hogy számára az alapvető juttatások, például a minőségi egészségügyi ellátás hiánya adta meg a végső lökést. „Egyszer eljön az a pillanat, amikor felteszed a kérdést: »Megéri?« Mert nem bánnak veled tisztességesen, még akkor sem, ha eredményeket érsz el” – mondja.
Írta: Marcos Martínez
Forrás: BBC
Fordította: Latin-Amerika Társaság