A Rumo Logística brazil vasúttársaság április 24-i részvényesi közgyűlésén feltűnt néhány új, szokatlan arc is: egy guaraní és tupi őslakosokból álló öt fős csoport, akik nem sokkal korábban megvásárolták a cég hat részvényét.

Ők mindannyian egyet-egyet képviselnek a déli São Paulo állam hivatalosan kijelölt őslakos területeiből, amelyeket érint egy a Rumo által üzemeltetett kilencvenéves teherszállításra használt vasútvonal, amit 2014-ben elkezdtek bővíteni is. A bővítés okozta környezeti károk megtérítésére az állam szerződésben kötelezte a vállalatot, hogy „új házakat, imatermeket, egy hidat és közösségi kerteket építsen, valamint kis traktorokat szerezzen be” a közösségek számára. Körülbelül ötezer ember él a vasútbővítés által érintett őslakos földeken.

Az őslakosok szerint a vasúttársaság nem tesz eleget a kötelezettségeinek - Fotó: Pedro Biava

A Folha de São Paulo szerint az őslakosok képviselői azonban azt mondják, hogy a vállalat nem teljesíti a kötelezettségeit. A szövetségi ügyész irodája is megerősítette ezt: a koncessziós szerződésben előírt kilencvenhét helyreállító munkából hatvanhárom megrekedt. Április 19-én az ügyészek azt tanácsolták a brazil országos környezetvédelmi hivatalnak, az IBAMÁ-nak, hogy azonnal függessze fel az új szárnyvonal építését, és vonja vissza a Rumo engedélyét. Ezenkívül javasolták, hogy a büntessék meg a Rumót tízmillió reálra (2,5 millió dollár).

Egy az április 24-i gyűlésen felolvasott levélben az öt őslakos részvényes részletesen előadta az ügyüket. Elmondták, hogy a vasút milyen hatással van a terület élővilágára, és akadályozza az emberek mozgását. Ezenkívül beszámoltak a Rumóval való tárgyalások nehézségeiről is, és lesújtó véleményt mondtak a vállalat legfrissebb Éves fenntarthatósági jelentéséről, amely azt állítja, hogy a Rumo „részvételi és inkluzív módon tökéletesen eleget tesz az érintett őslakos közösségek felé való kötelezettségeinek.”

A Brasil de Fato újságírójának, Pedro Biavának a guaraní közösséghez tartozó Adriano Karai elmondta, hogy az őslakos részvényesek célja csupán annyi, hogy a vállalat befektetőihez szólhassanak, nem pedig az, hogy hasznot húzzanak a részvényeikből (amelyekért egyenként tizenhét reált, azaz körülbelül négy és fél dollárt fizettek).

Karai arról is beszélt, hogy az újonnan megépítendő szárnyvonal hogyan érinti a Paralheiros városa közelében lévő Tenondé lakosait:

„A vasút nagy zajt csap, és éjjel-nappal van forgalom rajta. Az állatok eltűntek a vadászterületekről. Nincs többé egyetlen csendes éjjelünk sem. Gabonát is szállítanak a vonalon, amelynek szemei lepotyognak a földre, és mi tudjuk, hogy az nem jó minőségű, génmódosított. (…) Életünk veszélyben van: a vasút keresztülhalad a területeinken, ahol a közösségeket összekötő gyalogösvények vannak. Állandó a veszélye, hogy elüt minket a vonat, ami tíz percenként közlekedik.”

A Folha cikkében az áll, hogy az őslakos közösségek kezdetben azt javasolták a Rumónak, hogy a felújításai munkálatokkal bízzák meg a helyi közösségi tanácsot, amit maguk a közösségek vezetnek. A Főügyészi Hivatal szerint a vállalat először beleegyezett ebbe, de nem sokkal a nyíltan őslakos-ellenes Jair Bolsonaro 2018. októberi elnökké választása után meggondolták magukat. November 20-án a Rumo váratlanul lemondta a közösségekkel való találkozón való részvételét, és azóta semmilyen más találkozón sem képviseltette magát.

A vállalat a Folhának azt mondta, hogy soha nem írtak alá megállapodást az őslakos közösségekkel arról, hogy az ő bizottságukat bíznák meg a felújítási munkálatokkal.

A részvényesek április 24-i gyűlésén nem születtek hivatalos megállapodások, de a Rumo képviselői azt mondták, hogy az őslakosok követeléseit egy belső tanácskozáson meg fogják vitatni májusban.

Részvényes aktivizmus

Nem a guaraník és a tupik az egyetlenek, akik az úgynevezett „részvényes aktivizmus” mellett döntöttek, bár ez semmiképp sem számít bevett gyakorlatnak Brazíliában.

2010-ben a Vale Károsultjainak Hangja elnevezésű csoport vásárolt a vállalat részvényeiből, hogy részt vehessen annak közgyűlésein.

A Vale a világ egyik legnagyobb bányavállalata. Ő üzemeltette a 2019 januárjában Brumadinhónál átszakadt gátat is, amelynek katasztrófájában 236 ember halt meg (34-et pedig még mindig eltűntként kezelnek).

Április 30-án, Vale Károsultjainak Hangja tagjai az elhunyt emberek neveit tartalmazó plakátokat tűztek ki a Vale központjának falára, számolt be róla az O Globo.

Azzal, hogy az aktivisták elmondják az aggodalmaikat ezeken a gyűléseken, a vállalatok arra kényszerülnek, hogy mindezt jegyzőkönyvbe vegyék. A szervezet egyik tagja, Carolina De Moura, aki maga is a Vale részvényese, így nyilatkozott az O Globónak:

„Továbbra is hallatni fogjuk a hangunkat. A vállalatnak finanszíroznia kell a folyóink állapotának javítását és az emberek életének védelmét.”

Forrás: Global Voice

Fordította: Latin-Amerika Társaság