Az Őshonos Nyelvek Nemzetközi Évének alkalmából február 27-én Yásnaya Aguilar mixe nyelvész és aktivista mixe (vagy ayuujk) nyelven mondott beszédet a mexikóvárosi San Lázaro Törvényhozási Palotában. A mexikói őshonos nyelvekről beszélt, valamint azokról a tényezőkről, amelyektől fennmaradásuk vagy eltűnésük függ. Kemény hangú beszédében emlékeztetett azokra a történelmi sebekre, igazságtalanságokra és diszkriminációra, amelyeket Mexikó nevében követtek el.
Nëwemp. Vizes helyen. Mixe.
Giajmïï. A víz tetején. Csinaték.
Nangi ndá. Föld a víz közepén. Mazaték.
Kuríhi. Vízben. Csicsimek.
Nu koyo. Párás város. Mixték.
Ezeket a neveket adták ennek a városnak. Aztán lett belőle az Állam, a Mexikói Állam: Mexikó. Mi rejlik Nëwemp vizeiben?
Néhány gondolatot szeretnék megosztani, és megválaszolni egy kérdést. Miért haldokolnak a nyelvek? Jelenleg körülbelül hatezer nyelvet beszélnek a világon. Az egyesült államokbeli Hawaii Egyetem Veszélyeztetett nyelvek jegyzéke szerint átlagosan háromhavonta hal ki egy-egy nyelv a Földön. Az UNESCO pedig azt mondja, hogy száz éven belül a bolygó nyelveinek legkevesebb fele el fog tűnni.
Soha nem történt még ilyen a történelemben. Soha nem halt még ki ilyen sok nyelv. Miért haldokolnak hát most a nyelvek? Körülbelül háromszáz évvel ezelőtt a világ kezdett megosztottá válni, és belső határok jöttek létre. Megosztott is maradt, és papírok nélkül többé már nem lehet egyik helyről a másikra utazni. A Föld ma is közel kétszáz országra van felosztva, mindegyiknek saját kormánya és zászlaja van, amely előtt a kiváltságosság érzésével tisztelegnek. És hogy létrehozzák ezt a belső egységet, egyetlen nyelvet jelöltek ki, amely megtestesíti az Állam értékeit. A többi nyelvet diszkriminálták, és harcoltak ellenük.
Kétszáz éve megalapították az államot, amit ma Mexikónak hívunk. A spanyol hódítás után háromszáz évvel, 1862-ben a lakosság 65 százaléka valamelyik őshonos nyelvet beszélte. A spanyol akkor még kisebbségben volt.
Ma, mi, akik őshonos nyelveket beszélünk, 6,5 százaléknyian vagyunk. Mostanra a spanyol lett az uralkodó nyelv. Két évszázaddal ezelőtt, a náhuatl, a maja, a tepehua, a tepehuano, a mixe és az összes többi őshonos nyelv volt többségben, de mostanra kisebbséggé váltak.
Hogyan váltak kisebbséggé? Egyszer csak úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a nyelveinket? Nem egészen. Ez a folyamat annak a kormányzati politikának az eredménye, amely megfosztotta őket az értéküktől, hogy egyetlen nyelvnek kedvezzen: a spanyolnak. Hogy megfosszanak minket a nyelveinktől, őseinket büntették és diszkriminálták, amiért az anyanyelvükön beszéltek.
„A nyelved értéktelen” – mondták nekik folyton. „Ahhoz, hogy mexikói állampolgár légy, a nemzeti nyelvet, a spanyolt kell beszélned. Ne beszélj a saját nyelveden” – sulykolták.
Az Állam kemény erőfeszítésekkel kényszerítette ki spanyolosítást, hogy eltörölje a nyelveinket. Az iskolarendszerrel kezdte.
Mexikó volt az, ami elvette a nyelveinket, a nevében lévő víz mosott el és hallgattatott el minket. Az oktatásban, az egészségügyben és az igazságügyi rendszerben azután is folytatódott a diszkriminációnk, hogy a törvények megváltoztak.
Nyelveink nem haldokolnak, meggyilkolják őket.
Ők ölik meg a nyelveinket, amikor nem tartják tiszteletben a földjeinket, amikor eladják őket, és meggyilkolják, akik védik azokat.
Hogyan virágozzanak a nyelveink, amikor azokat, akik beszélik őket, meggyilkolják, elhallgattatják vagy eltüntetik?
Hogyan virágozzanak szavaink egy olyan földön, amelytől megfosztanak bennünket?
A városban, ahol élek, az Oaxaca állambeli Ayutla Mixében, nincs vizünk. Körülbelül két évvel ezelőtt fegyveres csoportok elvették tőlünk azt a természetes forrást, amelyből hagyományosan elláttuk magunkat, és bár feljelentést tettünk és tüntettünk is miatta, ez az igazságtalanság a mai napig fennáll. Noha a törvények szerint a víz emberi jog, az nem jut el az otthonainkba, és ennek gyerekek és idősek esnek áldozatul.
Ezek azok a földek, vizek és fák, amelyek táplálják a nyelveinket. Ha a földjeinket állandóan támadások érik, hogyan élesszük fel őket?
Nyelveink nem haldokolnak, meggyilkolják őket. A mexikói állam törli el őket a föld színéről. Az egyetlen gondolkodásmód, az egyetlen kultúra, az egyetlen állam, vízzel a nevében, törli el őket.
A következő fordítás a beszéd szerkesztett angol fordításából készült. Az eredeti mixe szöveg itt található, és itt lehet meghallgatni.
Forrás: Global Voice
Fordította: Latin-Amerika Társaság