A Costa Rica-i kormány a talamancai Suretka faluból származó bribri őslakos jogászt, Guillermo Rodríguez Romerót nevezte ki bolíviai nagykövetnek. Ezzel ő lett az első őslakos az ország történetében, aki ilyen pozíciót tölt be.

Costa Rica több mint százezer őslakos állampolgára nyolc nyelvi csoportra oszlik. Legtöbben a bribrik vannak, akik Kolumbia és Dél-Amerika északi részének chibcha civilizációjához kötődnek. Az északi Guanacaste tartományban élő chorotega nép az egyetlen, amely a közép-amerikai náhuatl-nyelvű őslakos csoportokkal rokon.

Rodríguez kinevezése egy olyan új politika része, amely számol az őslakosokkal

Az új nagykövet spanyolul és bribri nyelven is beszél, és agrár- és környezetvédelmi jogot tanult. Több mint negyven évig az őslakos népek autonómiájáért, földjeik védelméért és fejlődéséért dolgozott.

Hozzájárult az őslakos területeken lévő idegenforgalom szabályozásához, erdészeti törvények megalkotásához, valamint az őslakos területek melletti körzetek közös felügyeletéhez. Ezenkívül elősegítette egy őslakos oktatási osztály létrejöttét az Közoktatási Minisztériumon belül.

A hatvan éves Rodríguez, akinek három lánya és két fia van, őslakos oktatásügyi tanácsadó, a Bribri Területfejlesztési Egyesület elnöke, elnöke és alapítója az őslakosok jogainak védelmével foglalkozó COODEBRIWAK Egyesületnek, és Talamanca megye önkormányzati képviselője.

Rodríguez rövid interjút adott a The Tico Timesnak.

Meséljen a munkájáról, amit a Costa Rica-i őslakos közösségekért tett!

Sokat dolgoztam azon, hogy az őslakos népek valóban szervezetten küzdhessenek országos szinten.

Konkrét javaslatokat dolgoztam ki a tennivalókról, például oktatással, érdekegyeztetéssel és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatok kérdésekről. Azon is dolgoztam, hogy valódi igazgatással javítani lehessen a védett területeken élők életkörülményeit.

Foglalkoztam oktatással kapcsolatos ügyekkel is. Őslakos partberekkel közösen tanterveket és oktatási javaslatokat dolgoztunk ki a Costa Rica-i közoktatás számára. Ezek között szerepel egy alapfokú országos tanterv is, amely elősegíti, hogy az őslakos népek ne veszítsék el kulturális identitásukat.

Ebben szerepel az őslakos nyelvek oktatása is.

Pontosan. Azzal, hogy ez belekerült a nemzeti tantervbe a Costa Rica-iak jobban megismerik az őslakos kultúrákat, és ez hozzájárul a kirekesztés és a diszkrimináció megszüntetéséhez, amelytől hagyományosan szenvedünk.

Hogyan merült fel az ötlet, hogy őslakos nagykövetet küldjenek Bolíviába?

Nos, ez a kormány, illetve Epsy Campbell alelnök és külügyminiszter ötlete volt. Annak a kormányzati politikának a része ez, amelynek keretében nagyobb részvételt kívánnak biztosítani.

És ez a lehetőség azért is nagyon örömteli számomra, mert ez megerősíti az őslakos népek jogainak érdekében történő cselekvést. Ugyanakkor az ország számára is nagy jelentősége van, mert egy olyan új politikát jelez, amely nemzeti szinten is számol az őslakos emberekkel.

Milyen jelentősége van annak, hogy Costa Rica képviseletében egy őslakost küldenek Bolíviába, amelynek magának is őslakos elnöke van?

Nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan országba mehetek, amelynek az elnöke is őslakos. Úgy látom, hogy Bolíviában nagyon sok lehetőség rejlik, és fontos dolgokkal tudjuk gazdagítani egymást.

Milyenek Costa Rica és Bolívia kapcsolatai?

Jelenleg nagyon szívélyes a kapcsolat Costa Rica és Bolívia között, és ezt szeretnénk megerősíteni.

Írta: John McPhaul

Forrás: The Tico Times

Fordította: Latin-Amerika Társaság