Brian Winter elképzelte, hogy milyen lehetett volna a korábbi brazil elnök a New York Timesban megjelent levele őszintébben megfogalmazva.

Tizenhat évvel ezelőtt Brazília válságban volt; bizonytalan jövő elé nézett. A piacok összeomlottak, mert attól tartottak, hogy megválasztanak elnöknek. Az egykoron radikális nézeteim azonban fejlődtek, és arról álmodtam, hogy Brazíliát a világ egyik legvirágzóbb és legdemokratikusabb országává változtatom.

Brian Winter Lula két nappal ezelőtt a New York Timesban megjelent levelét fogalmazta át - Fotó: Victor Moriyama/Getty Images

Miután megnyertem a választásokat, az elnökségem mindent összevetve sikeres volt. Mindössze nyolc év alatt kevesebb mint felére csökkentettük a szegénységet. A minimálbér ötven százalékkal nőtt. A bankok és más cégek bevételei szárnyaltak. Bár egyesek ma már tagadják, az igazság az, hogy szinte minden brazilnak jól ment. Közel kilencven százalékos támogatottsággal távoztam a hivatalomból.

Aztán ez a fejlődés megtört. A legtöbb országhoz hasonlóan nekünk is meg kellett küzdenünk a 2007-2008-as pénzügyi válsággal. Kiválasztott utódom, Dilma Rousseff tovább rontotta a dolgokat. Nemcsak hogy szörnyű politikus volt, de szabotálta a fiskális és monetáris politikai fegyelem gazdasági „hármas pillérét”, amelynek fenntartásán én olyan keményen dolgoztam, és ezzel mély recesszióba lökte Brazíliát. Költségvetési beszámolóink kozmetikázása miatt a kongresszus 2016-ban felelősségre vonási eljárással elmozdította a hivatalából. Bár ez alkotmányunk szerint törvényes volt, véleményem szerint aláásta a demokratikus stabilitást, miközben semmi haszna nem volt az alapvető bajaink megoldása szempontjából.

Probléma volt a korrupció is. Bár az ügyvédeim azt tanácsolták, hogy ne kommentáljak semmilyen velem szemben felhozott konkrét vádat, azt elmondhatom, hogy a korrupció azóta fertőzi Brazíliát, hogy mintegy ötszáz évvel ezelőtt gyarmatosították. Nagyra törő célokkal foglaltuk el hivatalunkat – nevezetesen, hogy enyhítjük országunk szörnyű örökségét a nyomorúság és az egyenlőtlenség terén. Ezen a célok eléréséhez a Brazíliavárosban már meglévő rendszerben kellett dolgozni. Ezt a rendszert nem én alkottam; politikusok és vállalatigazgatók tucatjait gyanúsították meg vagy zárták börtönbe a tetteikért.

Sajnálok minden hibát, amit én, vagy a pártom, esetlegesen elkövettünk.

Mégis arra kérem a nemzetközi közösséget – és brazil honfitársaimat –, hogy minden tettünket figyelembe véve ítéljenek meg bennünket. A mi Munkáspártunk fogadott el számos törvényi reformot, például a vádalku alkalmazásának kiterjesztését 2013-ban, amelynek révén a közelmúlt korrupciós ügyeinek feltárása lehetővé vált. Kormányom nemcsak egy gazdasági sikertörténet volt – de vitathatatlan eredményeket ért el az erdőirtások, az oktatás, az etnikai egyenlőség terén és más területeken is.

Az utánunk jövő kormány szintén kiterjedt korrupciótól szenved – beleértve a Michel Temer elnök elleni vádakat, akinek hivatalból való távozása után valószínűleg bíróság elé kell majd állnia. Közben számos olyan mutató, amelyben mi javulást értünk el – a csecsemőhalandóság, a munkanélküliség és az éhezés – most a szeme láttára romlik vissza. Ez nagy fájdalommal tölt el engem.

Idén októberben Brazília fontos választás elé kerül. Mivel az ellenem hozott elmarasztaló ítélet egy általam elnökként aláírt törvény értelmében kizár az elnökjelöltek sorából, a felmérések szerint a versenyt jelenleg Jair Bolsonaro, a hadsereg nyugalmazott kapitánya vezeti, aki sértegeti a nőket, a kisebbségeket és a szegényeket. Úgy vélem, hogy ő visszavezetne minket egy olyan korszakba, amelyben csupán az elit aratta le a gazdasági növekedés gyümölcseit. Az a terve, hogy bírákat adna a Legfelsőbb Bírósághoz, nagyfokú tiszteletlenséget jelez az intézményeink iránt, amelyeket az egymást követő brazil elnökök építettek fel 1985 óta.

Pártunk hamarosan meg fogja nevezni az egyik legfiatalabb és legmérsékeltebb vezetőnket, São Paulo korábbi főpolgármesterét, mint aki jelöltként a helyemre lép. A legfontosabb azonban az, hogy Brazília következő elnöke, bárki is legyen az, visszatérjen ahhoz a demokratikus és egalitárius fejlődéshez, amit országunk nem is olyan régen élvezhetett. Így hát hagyjuk, hogy a brazil embereket döntsenek. Hiszem, hogy az igazság győzedelmeskedni fog, de az idő a demokrácia ellen dolgozik.

Lula elképzelt szavait tolmácsolta: Brian Winter

Forrás: Americas Quarterly

Fordította: Latin-Amerika Társaság