A Veszélyeztetett nyelvek atlasza szerint százkilencven nyelvet fenyeget a kihalás veszélye Brazíliában. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) is arról beszél, hogy Brazília a világ második olyan országa, őt csak az Egyesült Államok előzi meg, ahol a legtöbb nyelv eltűnése fenyeget.
„Ha a nyelv eltűnik, akkor azzal a népek gyógyászati, kulináris, történelmi és tradicionális tudása is elveszik” – mondta Angel Cobrera Mori, a Campinasi Egyetem nyelvésze. „Az identitás, az erdőkről, a dzsungelről, az állatokról való tudás, mind-mind a nyelvben őrződik meg”, tehát nem egyszerűen a mindennapi kommunikációról van szó, mondja a kutató.
A kutató szerint földjogok és a nyelvek megmaradása szorosan összekapcsolódnak - Fotó: Reuters
Az UNESCO Kommunikációs és Információs Osztályának koordinátora elmagyarázta, hogy milyen kritériumok alapján határozzák meg, hogy egy nyelv veszélyeztetett-e vagy sem.
Többek között ezek alapján: a beszélők abszolút száma; a beszélők aránya a teljes népességhez viszonyítva; hogyan történik a nyelv egyik generációról a másikra való átadása, ha egyáltalán történik ilyen; milyen érzésekkel tölti el az anyanyelvi beszélőket a nyelvükről való megnyilatkozás; hogyan változott a nyelv az idők során; a nyelv feljegyzésére szolgáló dokumentáció típusa és minősége, illetve, hogy van-e bármilyen médium, ami beépült a nyelvbe; valamint, hogy vannak-e oktatási és irodalmi anyagok, amelyekkel tanítható a nyelv.
Az eltűnéssel fenyegetett nyelvek száma még magasabb, mint az UNESCO által közölt hivatalos szám. Lehetséges, hogy néhányuk, például a warazu már el is tűnt a nyelvtérképről. Több tucat olyan őslakos közösségek által beszélt nyelv is van, amelyet nem ért el a „modern kor”, így nem jegyezték fel, írja az Envolverde brazil lap.
Cobrera úgy becsüli, hogy a portugál gyarmatosítás előtt ezernél is több nyelv létezett a későbbi Brazília területén.
Elmondta, hogy a jezsuita papok elkezdték az akkoriban az egyik elsődleges nyelvnek számító tupit használni az általános kommunikációra. A portugál korona azonban fenyegetésként értékelte az ilyesfajta elhajlást. A tupi és a többi őslakos nyelv használatát nem sokkal később betiltották, és a törvényszegőket megbüntették.
Cobrera hangsúlyozta, hogy napjainkban az őslakos területek megszállása veszélyezteti legjobban a nyelveket. „A megőrzési politika és a nyelvek nyilvántartásba vétele fontos, de ezek mit sem segítenek, ha [az őslakos közösségeknek] nincsenek földjogaik, ha elűzik őket a földjeikről.”
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság