Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író nagy felháborodást keltett Mexikóban azzal a kijelentésével, hogy az elmúlt évtizedben meggyilkolt több mint száz mexikói újságírót a sajtószabadság növekedése miatt ölték meg.

„Ma kétségtelenül nagyobb a sajtószabadság Mexikóban, mint húsz évvel ezelőtt volt” – mondta a perui író egy hétfői interjúban.

Vargas Llosa szavai nagy felháborodást váltottak ki Mexikóban - Fotó: Mariscal/EPA

Tavaly tizenkét újságírót öltek meg az országban, amivel Mexikó Szíriával került egy szintre. Az Újságírók Határok Nélkül a 2017-es Sajtószabadsági Világmutatójában Mexikót a vizsgált 180 országból a 147. helyre sorolta.

Vargas Llosa azonban arról beszélt, hogy a halálesetek azt jelzik, hogy nőtt a sajtószabadság. „Annak a ténynek, hogy több mint száz újságírót gyilkoltak meg, nagyban a mai sajtószabadság az oka, ami lehetővé teszi az újságíróknak, hogy olyan dolgokról beszéljenek, amikről korábban nem lehetett. A kábítószer-kereskedelemnek egyértelműen központi szerepe van ebben” – jelentette ki.

Szavai azonnal heves reakciókat váltottak ki a mexikói újságírókból. „Egyetlen együttérző szava sincsen a meggyilkolt újságírók felé, még kevesebb a hatalom birtokosai által folytatott szervezett bűnözésről” – írta a Twitteren Jenaro Villamil, a Proceso hetilap újságírója.

Vargas Llosát azért is bírálták, mert azt mondta, hogy a kábítószer-kereskedők a mexikói sajtó elleni erőszak fő forrásai. A szervezett bűnözői csoportok sok újságírót támadnak meg, de a sajtószabadság védelmezői azt mondják, hogy az állami szereplők gyakran több problémát jelentenek a média számára, mint a kábítószer-kereskedők.

A mexikói politikusok és állami szereplők régóta fenyegetik, megfélemlítik az újságírókat, sőt, esetenként a megtámadásukat elrendelik. Tavaly kiderült, hogy az ország kormánya kémszoftverrel figyelt meg újságírókat és aktivistákat.

„Azt gondolja, hogy az újságírókkal szembeni fő agresszor Mexikóban a szervezett bűnözés, de ez nincs így” – mondta Javier Garza, az El Siglo de Torreón című újság korábbi szerkesztője. „Az újságírók elleni fő agresszorok a köztisztviselők, a kormány, a politikai pártok és a rendfenntartó erők.”

Vargas Llosa szavai egy interjúban hangzottak el, amit Carmen Aristegui rádiós műsorvezetőnek adott, akinek kétszer is eltiltottak a sugárzástól a hatóságok félrevezetése miatt.

Nem ez az első alkalom, hogy Vargas Llosa a címlapokra került a véleménye miatt. A spanyol El País napilap egy vasárnapi számában megjelent cikkben a feminizmust „az irodalom legelszántabb ellenségének” nevezte, ami „ki akarja lúgozni” belőle a „macsóizmust, az előítéleteket és az erkölcstelenségeket”.

A múlt hónapban óva intette a mexikóiakat, hogy ne kövessenek el „demokratikus öngyilkosságot” azzal, hogy a baloldali populista – és jelenleg a választási versenyt vezető – Andrés Manuel López Obradorra szavaznak a július 1-én tartandó elnökválasztásokon.

López Obrador – aki ráérzett a mexikóiak a korrupció és az erőszak miatti mély elégedetlenségére és a politikai osztály iránt érzett megvetésére – jelenleg két számjeggyel vezeti a felméréseket.

Vargas Llosa azonban Hugo Chávezhez hasonlította őt, és figyelmeztette a mexikóiakat, hogy ugyanarra a sorsra juthatnak, mint Venezuela.

López Obrador erre reagálva Vargas Llosát – aki egy ízben sikertelenül indult a perui államfői posztért – „jó írónak, de rossz politikusnak” nevezte.

Írta: David Agren

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság