„Ne áruljam el a jövendő generációknak, hogy Alexander Pétion az országom igazi felszabadítója?” – tette fel a kérdést Simón Bolívar, a Dél-Amerikát a spanyol uralom alól felszabadító venezuelai vezető Alexandre Pétionnak, Haiti első elnökének.

1804. január 1-én a francia gyarmat Saint-Domingue-ból Haiti Köztársaság lett, miután több mint egy évtizedig harcolt a francia rabszolgaság és a gyarmatosítás ellen. Ez volt a legsikeresebb rabszolgafelkelés az amerikai kontinensen, és az egyetlen ilyen jellegű lázadás, amiből egy állam született.

Haiti nagy árat fizetett a függetlenségért - Kép: Washington State University

1815. december 15-én, miután Cartagenánál vereséget szenvedett a spanyoloktól, a forradalmár Simón Bolívar a haiti Aux Cayes-be érkezett. Alexander Pétion, Haiti egyik alapító atyjától és a frissen felszabadított fekete köztársaság első elnökétől akart segítséget kérni.

Pétion szállást és ellátást biztosított Bolívarnak és a vele tartó venezuelai családoknak és katonáknak, akik a spanyoloktól elszenvedett vereség után vele tartottak. Pétion gondoskodása alatt szedték össze magukat és rendezték soraikat.

A feljegyzések szerint Pétion más felszerelések mellett ellátta őket négyezer puskával, puskaporral, élelemmel és egy nyomtatógéppel. Ezenkívül Bolívar szolgálatába állított haiti katonai stratégákat és a karibi ország forradalmának veteránjait, akik 1816 áprilisában elkísérték az expedíciójára.

A bolivári forradalomnak nyújtott támogatásáért cserébe Pétion azt kérte a venezuelai vezetőtől, hogy szabadítsa fel az összes rabszolgát azokban az országokban, amelyek függetlenségét sikerül kivívnia Spanyolországtól.

Spanyolország megint legyőzte Bolívart, aki újra visszatért Haitire, hogy rendezze sorait, és újra felfegyverkezzen. Pétion ezúttal is szállást és segítséget adott Bolívarnak, többek között újabb adag muníciót. 1816 decemberében Bolívar újra Dél-Amerika felé vette az irányt, hogy legyőzze Spanyolországot, és ezúttal sikerrel is járt.

A Bolívar nyilvános és magán leveleit tartalmazó „El Liberator: Simón Bolívar írásai” című kötet szerint Haiti nemcsak anyagi forrásokat biztosított, de modellként is szolgált a felszabadított dél-amerikai országok számára.

Bolívar Bolívia első kormányát haiti mintára állította fel, és a venezuelai alkotmány a Pétion által Haitin bevezetett alkotmányt vette alapul. És persze illegálisnak nyilvánította a rabszolgaságot a megszülető országokban.

Bolívar ezt írta Pétionnak: „A Venezuela lakóihoz szóló kiáltványomban és a rendeletekben foglalkoznom kell a rabszolgák aggasztó kérdésével, és nem tudom, hogy elmondhatom-e Őexellenciájának a szívemben kavargó érzéseket, és örökül hagyhatom-e az utókorra az ön filantrópiáját. Nem tudom tehát, hogy kijelenthetem-e, hogy szabadságunk öntől ered.”

Bár Haiti lerázta magáról a francia gyarmatosítást, és ihletforrásként és támogatásként szolgált a bolivári államok Spanyolországtól való megszabadulásához, 1825-ben Franciaország azzal a követeléssel állt elő, hogy Haiti fizessen 150 millió aranyfrankot az egykori francia rabszolgatartóknak „kártérítésként”.

Ötszáz ágyúval felszerelt tizenkét francia hadihajó horgonyzott Haiti partjainál, azzal fenyegetve, hogy újra megszállja és rabszolgaságba taszítja Haitit. Haiti keze meg volt kötve. Száz éven keresztül volt kénytelen törleszteni az adósságot egy francia bank kölcsöneiből, amelyekért rendkívül magas kamatot számoltak fel.

Franciaország csak 1834-ben ismerte el politikailag Haitit. Haiti kegyetlen rabszolgasorba taszítása hihetetlenül gazdaggá tette Franciaországot. Az első független fekete köztársaság sokkhullámokat vert Európa szerte. Egyértelmű fenyegetés volt az európai dominanciára és az európai gyarmatosítás elleni sikeres harc zászlóvivőjévé vált, támogatta a bolivári forradalmakat, és rabszolgafelkeléseket robbantott ki az Egyesült Államokban. Haitit meg kellett büntetni. Az évek során a „függetlenségi adósság” az egykori rabszolgatartóknak való törlesztése, illetve a külföldi segítséggel kivitelezett puccsok megcsonkították a haiti gazdaságot, és nyomorba taszították az országot. Ahogyan a brit The Guardian újság rámutat: „A Haiti által Franciaországnak fizetett jóvátételi összeg az inflációval és egy minimális kamatlábbal kiigazítva (…) negyven milliárd dollárra rúg.”

Franciaország pedig máig nem hajlandó visszafizetni Haitinek azt a pénzt, amit illegálisan követelt tőle egy évszázadon keresztül.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság