Amerikai ügyészek szerint Joaquín „El Chapo” Guzmán egymillió dollárt adott a hondurasi elnök öccsének, hogy így vesztegesse meg az ország vezetőjét. Ezt a vádat Juan Orlando Hernández elnök testvérének New York-i pere elején olvasták fel. Juan Antonio Hernándezt egy kábítószer-ellenes művelet során tartóztatták le tavaly novemberben Miamiban.

Peruban politikai válságot okozott, hogy Martín Vizcarra elnök beváltotta azon fenyegetését, hogy feloszlatja a kongresszust, ha a képviselők nem támogatják korrupcióellenes reformjait. A kongresszusi többséggel rendelkező ellenzéki képviselők erre kijelentették, hogy a parlament feloszlatása puccsal érne fel, és felfüggesztették Vizcarrát, Mercedes Aráoz alelnök pedig letette az elnöki esküt. Közben Vizcarra egy elnöki rendelettel január 26-ára új választásokat írt ki.

2014. szeptember 26-ának estéjén negyvenhárom mexikói diáknak veszett nyoma a délnyugat-mexikói Guerrero államban. Öt évvel később az ügy még mindig tele van megválaszolatlan kérdésekkel. Az egész világon nagy vihart kavartak az első hírek a fiatal tanárjelöltek eltűnéséről. Mexikóban az ügy máig jelentős politikai kérdés, és tiltakozások forrása.

Napokig tartó busz- vagy hajóút után több tucat őslakos gyűlt össze Észak-Brazília távoli szegletében a múlt hónapban. A találkozón olyan korábbi esküdt ellenségek is egy leültek egymással beszélni, mint a kajapók és a panarák.

Hét dél-amerikai ország állapodott meg az Amazonas-medence védelmét szolgáló intézkedésekről, miközben a világ aggódva figyeli a világ legnagyobb trópusi erdejében tomboló tüzeket. Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru és Suriname egy katasztrófa-elhárító és műholdas megfigyelő hálózatot hoz létre. A Kolumbiában tartott csúcstalálkozón a visszaerdősítési munkálatokban is megegyeztek.