Több száz ember vonult fel vasárnap Havannában, hogy az állatkínzás ellen tiltakozzanak. A menet végigvonult a Havanna Vedado kerületében lévő 23. sugárúton, és a Kolumbusz temetőben ért véget.

Ricardo Vélez brazil oktatási miniszter arról beszélt, hogy átírnák az iskolai tankönyveket, hogy a gyerekek „a történelem szélesebb változatát” tanulják. Vélez tagadja, hogy puccs történt volna, amikor 1964-ben a hadsereg megdöntötte a demokratikusan megválasztott João Goulart elnököt. Az ezt követő huszonegy évig tartó katonai diktatúrát pedig „erővel irányított demokratikus rendszernek” nevezi.

Menesztették az uruguayi védelmi minisztert, a helyettesét és a hadsereg parancsnokát, mert a feltételezhetően a katonai diktatúra idején elkövetett emberijog-sértéseket tussoltak el. Tabaré Vázquez elnök azért vált meg tőlük, mert nem adtak át információkat egy baloldali lázadó 1973-as eltűnésével kapcsolatban. A katonai törvényszék zárt tárgyalásán kiderült ugyanis, hogy a lázadó holttestét egy folyóba dobták, a férfi ellen, aki ezt bevallotta, azonban nem emeltek vádat.

Amerikai ellenzéki politikusok és a hivatalok is megkérdőjelezték Donald Trump elnök azon döntését, miszerint megszünteti a közép-amerikai országoknak szánt segélyeket. Trump az El Salvadornak, Guatemalának és Hondurasnak folyósítandó segélyek leállításával nyomást akar gyakorolni az ottani kormányokra, hogy állítsák meg az Egyesült Államokba történő bevándorlást. Az intézkedés bírálói szerint azonban a döntés olyan programoknak is ártani fog, amelyek célja éppen az emberek otthon tartása.

Tíz nappal Brazília jobboldali elnökének beiktatása után több tucat férfi hatolt be egy védett őslakos földre Amazónia egyik eldugott csücskében, utat törve az őserdei növényzetben. Bolsonaro azon ígéretétől felbátorodva, hogy több őslakos területet nyit meg a kereskedelmi fejlődés előtt, a machetékkel, láncfűrészekkel és lőfegyverekkel felszerelkezett férfiak azért érkeztek, hogy érvényesítsék a követeléseiket.