A balközép ellenzék jelöltjét, Alberto Fernándezt választották Argentína elnökének. A választásokat a gazdasági problémák határozták meg. Fernández a szavazatok több mint 45 százalékát szerezte meg, amivel legyőzte a hivatalban lévő konzervatív elnököt, Mauricio Macrit. Fernández kampányközpontjánál hangos tömeg ünnepelte az eredményeket.
A római katolikus püspökök megszavazták, hogy házas férfiak is lehessenek papok az amazóniai régióban. Ezzel ők kivételt képeznének a cölibátus több évszázados szabálya alól. A szavazásra annak a zsinatnak a végén került sor, amelyet a súlyos amazóniai paphiány miatt hívtak össze a Vatikánban.
Sebastián Piñera chilei elnök menesztette az egész kabinetjét, hogy új kormányt alakítson, és olyan szociális reformokat vezessen be, amilyeneket a tüntetők követeltek. „Az összes miniszteremet elküldtem, hogy átszervezzem a kormányomat, hogy megfeleljen ezeknek az új kihívásoknak” – jelentette be.
Az előzetes eredmények szerint Evo Morales bolíviai elnöknek kevesebb mint egy százalékra van szüksége, hogy már az első fordulóban elnyerje a negyedik elnöki ciklusát (azóta már bejelentette a győzelmét – a szerk.). A csalással kapcsolatos vádak miatt az országon végigsöprő drámai erőszak azonban azt jelzi, hogy az ellenzéki erők nem fogják egykönnyen lenyelni Morales és Mozgalom a Szocializmusért (MAS) győzelmét.
Sebastián Piñera chilei elnök reformokat jelentett be, hogy véget vessen a napok óta tartó erőszakos tüntetéseknek. Azt ígérte, hogy húsz százalékkal emelni fogja a minimálnyugdíjat, és egy olyan törvényre tett javaslatot, amelynek értelmében az állam állná a drága orvosi kezelések költségeit.
9. oldal / 675
