2010 február utolsó hétvégéjén a venezuelai nagykövetségen szervezte meg a kubai, a venezuelai nagykövetség és a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság a közös rendezvényét, amely a magyarországi VIT rendezvény sorozatnak és a kiutazásra való felkészülésnek első esemény volt.

Írta: Maurice Lemoine

„Kolumbia problémái messze túlnyúlnak a határain és a térség  biztonságára és stabilitására is kihatnak” – jelentette ki 1999 augusztusában Madeleine Albright[1],  az Egyesült Államok  külügyminisztere. A rákövetkező évben július 13-án William Clinton elnök és kolumbiai kollégája, Andrés Pastrana megegyeztek a Kolumbia-terv aláírásában, melynek az a célja, hogy véget vessenek a drogkereskedelemnek és a gerillaháborúnak. Bogotában a kolumbiai Kongresszus mindössze egy szövegrészletbe tekinthetett bele, amit ráadásul angolul írtak.

Forrás: Le Monde diplomatique – Magyar kiadás
Mi, a latin-amerikai és a Karib-térségbeli állam- és kormányfők, akik az Egységért Csúcstalálkozón részt vettek, a leghatározottabban elutasítjuk azokat a kényszerítő és egyoldalú gazdasági intézkedéseket, amelyeket politikai okok miatt hoztak szuverén államok ellen, és amely intézkedések hatással vannak a népek jólétére és amelyeknek az a célja, hogy megakadályozza őket a döntéshez való joguk gyakorlásában, abban, hogy szabad akaratukból megválasszák saját politikai, gazdasági és szociális rendszerüket.
A Latin-Amerika és Karib Térség Egysége Csúcstalálkozó támogatta hétfőn az argentin követelést a Falkland szigetek szuverenitására és elutasította az Egyesült Királyság olaj kizsákmányolását ezeken a szigeteken az Atlanti óceán déli részén.
A bolíviai hadsereg ezen a héten, most először megnyitja titkos levéltárát az igazságszolgáltatás képviselői előtt, hogy tisztázhassák mintegy 170 személy sorsát, akinek az 1960-as évektől az 1980-as évekig tartó diktatúrák alatt veszett nyoma. A vizsgálat kiemelten kezeli a lyoni hóhért, Klaus Barbie volt nácit is befogadó Luis García Meza Tejada rémuralmát.