Nacho Martínez pimasz vigyorgással mesél arról a napról, amikor eldöntötte, hogy tüntet a mexikói elnökjelölt, Enrique Peña Nieto ellen. „Nagyon idegesek voltunk” – jelenti ki. „Tényleg azt hittük, hogy bajba kerülünk.”
Még májusban, Peña Nieto, a Mexikót több mint hetven évig irányító Intézményes Forradalmi Párt, a PRI vezetője előadást tartott Mexikóváros egyik magánegyeteme, az Ibero Egyetem diákjainak. „Amikor megtudtuk, hogy jönni fog egy kis csoportunk létrehozott egy Facebook-csoportot, ami egy demonstrációra hívott fel” – mondja Martínez. Az összes elnökjelölt közül Martíneznek, a huszonhárom éves kommunikáció szakos hallgatónak és barátainak Peña Nietóról van a leghatározottabb véleményük. „Nem csak arról volt szó, hogy a PRI-t képviseli, de arról is, hogy nagyon korrupt volt” – állítja. „Olvastuk a történelemkönyveket, és tudtuk, hogy mit jelentene ennek a pártnak a visszatérése.”
Peña Nieto, aki a július 1-jei választásokon a legtöbb szavazatot kapta, noha a hivatalos győztest nem jelentik be szeptemberig, ellentmondásos figurája volt az elnökségért folyó versenynek. Ravasz kampányt folytatott, és a botrányok ellenére – többek között azzal vádolták, hogy neki kedvező tévémegjelenéseket vásárolt és az emberi jogokat is megsértette – jó eredménnyel szerepelt a szavazófülkékben. Az Iberón tartott diáktüntetések is befolyásolhatták kampánya sikerességét.
„A terembe, ahol beszélt, csak szigorú biztonsági ellenőrzések után lehetett bejutni” – mondja Martínez. „Semelyik másik jelöltet nem övezte ilyen védelem, és semelyikük nem használt a beszéde alatt olyan transzparenseket, amelyek bármilyen negatív üzenetet tartalmaztak volna Peña Nietóról.” Martínez azon kevesek egyike volt, akik észrevétlenül jutottak be. „Volt néhány emberünk transzparensekkel, de általában véve nagyon kevesen voltunk” – mondja. „Tényleg azt hittem, hogy mi leszünk az egyetlenek, akik tüntetni fognak. Megvártuk, hogy az emberek elhelyezkedjenek, aztán hárman felálltunk magasba tartva a transzparenseinket. Először csönd lett, aztán tapsolni kezdtek.” A termen kívül és belül is több mint ezer diák gyűlt össze, hogy a jelölt ellen tüntessen. „Az iránta érzett utálat egyszerűen felrobbant” – mondja. „Minden miatt, amit ő jelent: a korrupció, a PRI, az a tény, hogy ő a média terméke és az a teljesítmény, amit Mexikó állam kormányzójaként ért el.”
Ahogy a tüntetésről készült videófelvétel elterjedt a közösségi hálókon, számos médium megpróbálta elbagatellizálni az eseményt, miközben Peña Nieto pártjának tagjai arra célozgattak, hogy a diákok egy rivális politikai párt fizetett rendbontói voltak. Martínez a fejét rázza. „Peña Nieto pártjának azonban nem sikerült valami jól kontrollálni a károkozásukat.” Egy online közzétett videó, amelyen az látható, hogy 131 diák igazolja magát, hogy az Iberóra járnak, és nem fizetett bajkeverők vírusként terjedt. Mexikó minden részének egyetemistái egy emberként támogatták egymást és a Yo Soy 132 mozgalmat, én voltam a 123. szülött.
Andres Torres Checa, a mexikóvárosi ITAM egyetem szóvivője azt magyarázza, hogy a mozgalom lavinaként növekedett. „Az Ibero hallgatóinak szolidaritási akciójának indult, de hamarosan már sokkal több volt ennél” – mondja. Május közepén egy felvonulást tartottak a Televisa televízió társaság központjánál, amelyen a diákok azzal vádolták a Televisát, hogy részrehajló, és Peña Nietónak kedvez a többi jelölttel szemben. Ezt július elején további felvonulások követték Mexikóváros központjában, amelyeken több ezer ember vett részt.
„A mozgalom egyre növekszik. Először húsz egyetemen voltunk jelen, aztán kilencvenen” – mondja Torres. „Mostanra már több mint százhúsz egyetemen vagyunk ott szerte Mexikóban” A mozgalom befolyása nemcsak arra terjed ki, hogy embereket visz az utcára nagyobb politikai átláthatóságot követelve, de aktív szerepet játszott a választások lebonyolításában.
A szavazók körében való nagyfokú megjelenés nagyon fontos volt a mozgalom számára. A július 1-én tartott választásokat Mexikó történetének legnagyobb részvételi arányával tartották meg, a választók kicsit több mint 60 százaléka vett részt a voksoláson. Torres elmondta, hogy „fontos volt számunkra, hogy a szavazás tiszta és átlátható legyen.” A mozgalom egy sor kampányt indított azért, hogy így legyen. Az egyik stratégia azt volt, hogy embereket állítottak a szavazófülkékhez. „Mexikó történetében először állampolgárok voltak a szavazókörzeteknél, hogy figyelemmel kísérjék, hogy mi történik a választások napján. Nemcsak diákok voltak, hanem a közvélemény egyszerű tagjai, és ez nagy eredmény volt.”
Martínez elmeséli, hogy hogyan állítottak fel helyiségeket az egyetemi kampuszokon, ahonnak figyelték a választásokon történő szabálytalanságokat. Egész Mexikóban arra biztatták az embereket, hogy küldjenek beszámolókat, képeket vagy videókat az illegális tevékenységekről. A mozgalom mintegy 1.500 esetet regisztrált, köztük fenyegetéseket, ellopott urnákat és előre kitöltött szavazócédulákat. Az összegyűlt bizonyítékok eredményeképp, a mozgalom tagjai kijelentették, hogy az elnökválasztás se nem volt szabad, se nem volt fair.
A választások után nyilvánosságra hozott jelentések arról számoltak be, hogy a PRI nagybani szavazatvásárlásba keveredett, például úgy, hogy a Soriana szupermarketban levásárolható kártyákat osztogattak szét. A szavazatvásárlásról és annak jogszerűségéről nemcsak a közösségi hálókon folyt vita, de a mainstream médiában is. Nem a mozgalom robbantotta ki a vitát, de Martínez hisz benne, hogy az jelentette a szikrát. „Ez a mozgalom bátrabbá tette az embereket, bátorságot adott nekik ahhoz, hogy felemeljék a hangjukat” – mondja.
Most, hogy a választások lezajlottak, a Yo Soy 132 tagjai a jövőbeli stratégiáikon dolgoznak. Mariana Favela, Mexikó egyik állami egyeteme, az UNAM PhD-hallgatója azt magyarázza, hogy ez országszerte egyetemi bizottsági és közgyűléseken folyik. Hangsúlyozza, hogy a mozgalom még mindig nagy mértékben részt vesz a választási folyamatban. „Fontos, hogy észben tartsuk, hogy választások még nem értek véget, a hivatalos eredmények nem születnek meg szeptember előtt, nekünk pedig fennt kell tartanunk a nyomást” – mondja. Ivan Benumea, ugyanennek az egyetemnek a huszonhárom éves szóvivője azt mondja, hogy a mozgalom arra összpontosít, amit ők „pozitív megoldási fázisnak” hívnak. A diákok közötti megbeszélések négy területet különítettek el, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a gazdaságot, amelyekre a jövőben a mozgalom a teljes figyelmét irányítani fogja. „Még dolgozunk azon, hogy hogyan fogunk működni most, a választások végetértével” – mondja. Néhány nagyon erős szempontunk van a mozgalommal kapcsolatban, nem utolsósorban van egy menetrendünk, amihez a közvélemény kapcsolódhat. Ráadásul motiváltak, szervezettek vagyunk, és ami nagyon fontos, nem kötődünk egyetlen politikai párthoz sem.”
Martínez és a többiek számára az Iberón, az egyik legfontosabb tett az, hogy a mozgalom képes a médiatörvény reformját szorgalmazni. „Nagyon komolyan keressük a jogi lehetőségeket” – mondja. „Ha mi csak úgy felvonulnánk, anélkül, hogy megneveznénk a problémát, akkor évek múlva is csak vonulgatnánk, és nem semmit nem érnénk el vele.”
Martínez komolynak tűnik, „most már elég valószínű, hogy Peña Nieto lesz az elnökünk. Az hat év. Hat év, amely alatt árgus szemekkel fogjuk figyelni a PRI minden mozdulatát.” Mosolyog, és hozzáteszi: „Azt hallottam, hogy a mozgalom a többi civil mozgalom számára a remény szimbóluma lett.” „Nagyon örülök ennek. Harcolnunk kell tovább, most már nem adhatjuk fel.”
Kövesd Elát a Twitteren: @elastapley
Ela Stapley
Kapcsolódó cikkünk: