Az 1976-1983 közötti argentin diktatúra ideje alatt több dél-amerikai országban, így Brazíliában, Argentínában, Bolíviában, Chilében, Paraguayban és Uruguayban végrehajtott Cóndor-hadművelet egyik kubai áldozatának, a fiatal forradalmár Crescencio Nicomedes Galañena Hernándeznek maradványait azonosították.
A következőkben egy ehhez kapcsolódó interjút közlünk José Luis Méndez Méndez kubai kutatóval.
Az Argentin Igazságügyi Antropológiai Team (EAFF) nemrégiben erősítette meg a sajtónak, hogy a katonai diktatúra által 1976. augusztus 9-én Buenos Airesben elrabolt kubai diplomata Crescencio Nicomedes Galañena Hernández maradványait találták meg. Galañena és két másik, még nem azonosított személy maradványaira a Buenos Aires külvárosában található San Fernando reptér közelében lévő földön bukkantak rá.
Ki volt Galañena? Milyen körülmények között tűnt el ő és társa, Jesús Cejas Arias? Milyen vizsgálatok tették lehetővé a maradványai megtalálását? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel a José Luis Méndez Méndez kutatóval, a két kubai családjának jogi képviselőjével folytatott beszélgetésünk során. Méndez Méndez a szerzője a Bajo las Alas del Cóndor (A kondor szárnyai alatt) és a La Operación Cóndor contra Cuba (A Cóndor-hadművelet Kuba ellen) című könyveknek, amelyek megkerülhetetlen olvasmányok az Egyesült Államok által védett 1970-es évekbeli latin-amerikai diktatúrák témakörében.
Milyen körülmények között rabolták el Galañenát és Cejast?
Fiatal kubai diplomaták voltak, akik 1975. augusztus 18-án érkeztek Argentína kubai nagykövetségére. Galañena huszonhat éves volt, Cejas pedig huszonkettő. 1976. augusztus 9-én, amikor hazafelé tartottak az argentin diktatúra egyik feladat csoportja feltartóztatta őket. Heves ellenállásuk ellenére fogságba estek, majd a Cóndor-hadművelet Buenos Aires-i Automotores Orletti néven ismert titkos fogva tartó, kínzó és megsemmisítő központjába szállították őket. Ettől kedve mindketten eltűnt személynek számítottak.
Hogy derült ki, hogy mindketten az Automotores Orlettiben voltak?
Egy José Luis Bertazzo nevű argentin túlélő két fiatal chilei fogolytól megtudta, hogy ott vannak. Egy chilei elnyomó ügynök, Manuel Contreras Sepúlvedo egy 2004. július 19-i Santiago de Chile-i beszélgetésünk során szintén megerősítette ezt nekem. Azt is elmondta, hogy a kubai származású terrorista, Guillermo Novo Sampoll vallatta őket.
Milyen szálakkal kötődött a CIA ehhez a hadművelethez?
Az ügynökség feloldott a titkosítás alól egy dokumentumot, ami megerősítette, hogy a már említett chileiek Orlettiben voltak. Egy argentin elnyomó ügynök Paraguayban elmondta nekem, hogy a CIA megkapta az Orlettibe hurcolt argentinok, uruguayiak és chileiek vallatásának eredményeit. Hatvanöten eltűntek.
Ahogyan erre a könyveiben is utal, ön 2004 óta személyesen is részt vesz a két kubai maradványai utáni kutatásban, és az argentin hatóságokkal egyetemben már végzett feltárást attól a helytől is két kilométerre, ahol a maradványokat végül megtalálták. Hogyan jutottak el San Fernandóig?
A San Fernando csatornát követtük, miután két amerikai újságíró azt állította a könyvében, hogy a két kubai testét 55 gallonos tartályokba tették, azokat pedig a San Fernandó-i csatornába betonozták be. 2009-ben részt vettem itt egy kutatásban a haditengerészeti elöljáróság argentin búváraival. Az argentin hatóságok aktívan kivették a részüket a keresésből. Több csatornát is átnéztünk 2005 óta, de biztosak voltunk benne, hogy a válasznak San Fernandóban kell lennie, ahogyan ez most be is bizonyosodott.
Most, hogy megtalálták Galañena maradványait, kik azok a személyek, akik a gyilkossághoz köthetők?
2010 és 2011 folyamán számos elnyomó ügynököt fogtak perbe az Automotores Orletti-üggyel kapcsolatban, valamint számos kínvallatót állítottak bíróság elé, ítéltek el jogerősen hatvanöt rendbeli emberiség elleni bűncselekmények vádjával. Egy másik ügy pedig még folyamatban van az Automotores Orlettiben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A kubaiak ügye is a tárgyalás részét képezte, és a büntetési tételbe ők is beleszámítottak.
Galañena maradványainak azonosítása után mi lesz a következő lépés?
Az argentin igazságügyi hatóságok által végzett szomorú azonosítási eljárás végeztével és a bírósági procedúrák után, véleményem szerint, informálni fogják a kubai kormányt és lépések történnek a maradványok hazaszállítását illetően.
Van valami remény Cejas maradványainak fellelésére is?
A Cejas utáni kutatás folytatódik, mind a történészi, mind pedig az igazságügyi, és reméljük, hogy az ő maradványai is előkerülnek majd.
Rosa Miriam Elizalde
Kapcsolódó cikkünk: