A kubai sportközösséget megrázta tegnap az egyik legnagyobb személyiségének, a háromszoros olimpiai bajnok és világbajnok bokszolójának, Teófilo Stevenson Lawrence-nek a halála.

A végtelenül szerény profi sportoló, aki maximálisan hűséges volt a forradalomhoz, Fidel Castro főparancsnokhoz és a népéhez, szívinfarktus következtében hatvanéves korában hunyt el Havannában.

Honfitársainak számos generációja rajongott érte, ünnepelték a győzelmeit és csodálták az egyszerűségét, amellyel soha nem árulta el őket, és a ringben aratott dicsőségein túl példaképéül szolgált azoknak, akik soha nem fordítanak hátat a gyökereiknek.

1952. március 29-én született Delicias központjának közelében, a Las Tunas tartománybeli Puerto Padre községben. Szerény körülmények között megélt gyerekkorában kezdte megteremteni azokat az értékeket, amelyek örökre elkísérték.

Versenyzőként elért eredményei mutatja az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpia bajnoki öve, valamint a Havannában, 1974-ben, Belgrádban, 1978-ban és Renóban, 1986-ban nyert három világbajnoki cím.

Egyike volt annak az elit triónak, amelyet a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívók alkotnak. Val Barker (1972) és Russell (1986) legyőzése a legjobb sportolók közé emelte, aki a világbajnokságokon kívül még számos megmérettetésen, például a pánamerikai játékokon, a közép-amerikai és karib-térségi játékokon és a világkupákon.

Hazafisága többször is megmutatkozott, például amikor faképnél hagyta azokat a menedzsereket, akik milliókért akarták megvásárolni őt.

„Kuba egy kis darabka földjét sem cserélném el az összes pénzre, amit adni tudnának,” – válaszolta az őt győzködők egyikének Münchenben, ahol elégtételt vett az 1971-es cali pánamerikai vereségéért, amit az amerikai Duane Bobicktól, vagy ahogy nevezték a Fehér Reménységtől szenvedett el.

Pusztító ütéséről volt híres bokszoló egyszerre volt technikás és gyors, és lovagias az ellenfeleivel, akik közül nem kevesen, külföldiek is, a barátai voltak.

Halálakor Stevenson a Kubai Boksz Szövetség alelnöke volt, és számos hazai és külföldi kitüntetéssel büszkélkedhetett.

Halálával váratlan űr keletkezett a kubai forradalmi sportban, ahol azonban most a hazafiság, méltóság és a nép iránti szeretet példájaként fog szétáradni.

Testét a havannai temetkezési vállalat, a Calzada és K ravatalozta fel hétfő késő este. A temetési menet a temetkezési intézetből indul ma délután háromnegyed kettőkor a Kolumbusz temetőbe.

Családjának és barátainak szeretnénk a részvétünket kifejezni, mi, akik büszkék vagyunk rá, hogy a harcostársai lehettünk.

Kubai Sportmozgalom

2012. június 12.