„Nincs nyilatkozat, mert nincs konszenzus” - közölte a csúcsértekezletet záró sajtótájékoztatóján Juan Manuel Santos kolumbiai elnök.
A kudarc oka az, hogy az Egyesült Államok - élvezve Kanada támogatását - elvetette azt, hogy a zárónyilatkozat szövegében szerepeljen Kuba jövőbeni részvételéről szóló állásfoglalás. Ugyancsak e két ország akadályozta meg azt, hogy a csúcstalálkozó résztvevői a dokumentumban támogatásukról biztosítsák Argentínát a Malvin-(Falkland) szigetek hovatartozása körüli brit-argentin vitában.
Christina Fernández de Kirchner argentin elnök feltehetően ezért nem is várta meg a találkozó végét, idő előtt távozott. Az argentin elnök nem vett részt az államvezetők díszvacsoráján sem, s a fotózás után rögtön hazarepült, nem indokolva meg korai távozását.
A kolumbiai Carteganában tartott hétvégi, immár VI. Amerikaközi Csúcsról végül négyen is hiányoztak: Raúl Castro, akit nem hívtak meg, a Kubával szolidáris Rafael Correa ecuadori és Daniel Ortega nicaraguai elnök, illetve Hugo Chávez, aki a csúcstalálkozó helyett Havannába utazott.
Sorban immár a harmadik AÁSZ-értekezlet ért véget zárónyilatkozat elfogadása nélkül, de a kolumbiai elnök hangsúlyozta, hogy ez még nem jelenti azt, hogy teljes kudarcba fulladt a 34 államot tömörítő szervezet hatodik csúcsértekezlete. Mint mondta, a főbb kérdésekben megszülettek a megállapodások, így a szervezeten belüli integráció, a szegénység és egyenlőtlenség elleni harc és a természeti csapások okozta károk felszámolásának kérdésében is eredményt sikerült elérni.
Még a házigazda is, a kolumbiai Juan Manuel Santos elnök – aki az USA hű szövetségesének számít – szombati megnyitó beszédében „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a következő csúcsot is Kuba nélkül tartsák meg. Egyben sürgette a karibi ország ellen fél évszázada fenntartott washingtoni embargó megszüntetését, amelyet anakronisztikusnak minősített. Az egyébként zárt plenáris ülésen „őszinte és nyílt vita” zajlott, ám a nézeteltéréseket nem sikerült eloszlatni – közölte egy diplomata.
- Kuba és a Malvin-(Falkland) szigetek kérdésében valamennyi latin-amerikai ország egységes – állította ugyanakkor Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak nyilatkozva. Obama elnök viszont egy üzletember-találkozón Cartagenában világossá tette, hogy amíg Kubában nem történnek olyan változások, amelyek tetszenek az USA-nak, Washington nem változtat politikáján.
Santos a megnyitó beszédében azt is kezdeményezte, hogy el kell gondolkodni a Nixon amerikai elnök idején, 1971-ben indított drogellenes háború hatékonyságáról, miután ez a stratégia egyre több áldozatot követel. (Mexikóban 2007 óta 50 ezren haltak meg, a kábítószer-útvonalon érintett Guatemala és Honduras pedig vezeti a gyilkosságok világlistáját.)
Otto Pérez Molina guatemalai elnök vetette fel legegyértelműbben, hogy a háború „megnyerhetetlen” a jelenlegi stratégiával, az alternatívát a drogfogyasztás bizonyos mértékű liberalizálása jelenthetné.
Obama szerint a vita igénye érthető, miként az is tény, hogy a drog kínálatához feltétel az Egyesült Államokban jelentkező fogyasztás. Jelezte, hogy továbbra is hatékonyan fellépnek a drogfogyasztás ellen az USA-ban. Egyben további hatékony együttműködést és segítséget ígért annak megakadályozásához, hogy a kábítószer eljusson északra, illetve cserében fegyver és a pénz áramoljon délre. Ám mint mondta: „Személyes és adminisztrációm véleménye is az, hogy a legalizálás nem a jó válasz, hiszen csak erősítené a korrupciót, s ezzel tovább mélyítené a problémát”.
Kapcsolódó cikk:
Vitákkal és pikáns botrányokkal kezdődött el az Amerika-csúcs