Miranda kormányzója több mint 60 százalékkal győzött az ellenzéki előválasztáson. A szavazásra jogosultak alig 16 százaléka vett részt a szavazáson.

Amint az várható volt, Henrique Capriles Radnoski lett a Demokratikus Egység Asztala (MUD) nevű ellenzéki szövetség elnökjelöltje. Miranda szövetségi állam kormányzója a leadott szavazatok 64 százalékát szerezte meg az előválasztáson. Ennek eredményeként a jobboldali liberális Partio Primero Justicia (Igazságosság Pártja) politikusa követeli az október 7-én sorra kerülő választásokon Hugo Chávez elnök távozását. „A fehérek, zöldek, narancsosok, vörösök és a szín-nélküliek elnöke szeretnék lenni” jelentette ki Capriles diadalának nyilvánosságra hozatalakor.

A második helyet Pablo Perez, a nyugati Zulia szövetségi állam kormányzója foglalta el mintegy 31 százalékkal. Amint a közvélemény-kutatásból sejteni lehetett, a többi jelölt kiesett a választásokon. Maria Corina Machado képviselő 4, Diego Arria egykori diplomata bő egy százalékot kapott. A szakszervezetis Pablo Medina jóval egy százalék alatti szavazat-arányával az ötödik helyen végzett. Az eredmény-hirdetés után az alulmaradt jelöltek jókora távolság-tartással a győzelemittas Capriles mögött helyezkedtek el. „Barátom, te leszel Venezuela következő elnöke.” mondta Perez és támogatásáról biztosította Capriles-t a soron következő választásokon.

A 39 éves Capriles tömegtájékoztatásban járatos vállalkozói család sarja. Ő maga ügyvéd, a korábbi kereszténydemokrata kormánypárt (COPEI) egykori tagja, később pedig a Partio Primero Justicia egyik alapítója, amelyet egyebek között a CDU-közeli Conrad Adenauer-alapítvány is támogatja. 2000 és 2008 között a nagy kiterjedésű Caracas jómódú Baruta negyedének volt polgármestere. A Chávez elnök elleni 2002. évi puccs alatt Capriles a kubai követség elleni agresszív támadásban vesz részt. Erről később jómaga azt állította, hogy azokban csak közvetítői szerepet játszott. A 2008-ban tartott választások eredményeként a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) jobboldali szárnyának színeiben indult Diosdado Cabellot, a jelenlegi parlamenti elnököt váltotta fel Miranda állam kormányzói székén.

A jelenlegi választási kampányban Capriles megpróbált balközép-jelöltként fellépni. Politikai elképzeléseit a brazil Luiz Inacio Lula de Silva kormányzási elképzeléseihez hasonlította. Ezzel az ellenzéken belül egy mérsékelt politikai kurzust érvényesített. A január végén zárult választási programban a MUD fellépett az ellen, hogy az állam beleszóljon olyan gazdasági kérdésekbe, mint az államosítás, ár- és deviza-ellenőrzés. A kőolaj-termelés növelését privát befektetők segítségével akarja elérni. Az 1999-ben életbe lépett alkotmányt kifejezetten elismeri az ellenzéki szövetség, de az elnöki hatáskör rovására növelni akarja a törvényhozás szerepét és a szövetségi hatásköröket.

Chávez kormányzásának sok vívmányát, úgy mint például a szociális programot, vagy az alapvető demokrácia olyan értékeit, mint a Közösségi Tanácsok, az ellenzék, legalább is programja szerint, nem akarja leépíteni, csak megreformálni. A médiapolitikában az állam befolyásának minimalizálására törekszik. A nagyon elterjedt bűnözés magas mutatóit a lakosság fegyvereinek begyűjtésével, a rendőrségi állomány növelésével akarja csökkenteni.

Capriles bejelentette, hogy az októberi választásokig „Venezuela minden csücskébe” el kíván látogatni. A legutóbbi előválasztások előtt tartott közvélemény-kutatás eredményei szerint Chávez az elnökválasztások favoritja. A 2006-os választásokhoz képest, amikor az ellenzék kevésbé egységesen lépett fel és Manuel Rosales személyében gyenge jelöltet állított, az idei választási harc bizonyára keményebb lesz.

A vasárnapi szavazáson 2,9 millió venezuelai vett részt, ami a szavazásra jogosultak alig 16 százalékát teszi ki, noha a szavazóhelyiségek mindenki számára nyitva voltak. A 2010-es parlamenti választásokon az ellenzék 5,6 millió szavazatot szerzett, most viszont tehát potenciális választóiknak alig több mint a fele járult az urnákhoz.