A dél-atlanti térség a „brit hanyatlás utolsó mentsvára”, mondta Timerman, utalva ezzel a Malvin- (Falkland-) szigetek körüli konfliktusra. Ezzel együtt a Tlatelolco-szerződés megszegésével is vádolta Nagy-Britanniát, amely szerződés atomfegyvereknek Latin-Amerikában és a Karib-térségben való állomásoztatását tiltja meg. Az Egyesült Királyság brit hírközlő szervek szerint korábban atom-tengeralattjárót helyezett át ebbe a térségbe. Ezt az eseményt brit részről eddig sem nem cáfolták, sem meg nem erősítették.
Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése során Timerman ismét aláhúzta azon szándékát, hogy a szigetcsoport hovatartozásának kérdését tárgyalások útján oldják meg és hangsúlyozta: „Argentina minden javaslatot elfogad, amely a konfliktus békés rendezését szolgálja.” Nagy-Britannia ugyanakkor a katonai feszültség fokozására törekszik. Már két hét óta ismeretes, hogy brit torpedó-rombolót helyeztek át ebbe a térségbe.
A tárgyalásokkal kapcsolatban közbejárását ajánlotta fel úgy Ban Ki-Moon, mint Nassir Abdulaziz al-Nasser, az ENSZ-közgyűlés katari elnöke is. Timerman bejelentette tárgyalási készségét, a brit fél viszont továbbra sem nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. Mint a sajtóértekezleten Timerman közölte, London nem is reagált Ban Ki-Moon ezzel kapcsolatos kérdéseire. Mary Lyall Grant csak a hivatalos panaszt ismerte el, a militarizálás ügyét pedig képtelenségnek nevezte. Ehhez azt a megjegyzést fűzte, hogy a tengeralattjáró éppen attól elrettentő, hogy nem tudni, hol tartózkodik.
Eközben a latin-amerikai szövetségesek ismét kinyilvánították az argentin követelés iránti támogatásukat. Rafael Correa ecuadori elnök arra emlékeztetett, hogy Nagy-Britannia már 40, a szigetekkel kapcsolatos ENSZ-határozatot vett semmibe. Correa szerint a Malvin-szigetek „a latin-amerikai brit gyarmatosítás legbrutálisabb hajtása”.
Timerman ismételten kijelentette, hogy „eddig egyetlen ország sem ismerte el kétoldalú tárgyalásokon a brit fennhatóságot, az argentint viszont több állam is elismerte”. Timerman a közeljövőben további államokkal is szeretne kétoldalú tárgyalásokat folytatni támogatók elnyerésére a konfliktussal kapcsolatban, egyebek között a BT-tag Azerbajdzsánnal.
Idén áprilisban lesz 30 éve annak, hogy kirobbant az Argentina és Nagy-Britannia közötti háború.
A kietlen szárazföldi darabokért folyt elkeseredett ütközetekben több mint 1.000 ember halt meg. A háborút Nagy-Britannia nyerte meg, amivel véget vetett az argentin katonai diktatúrának is. Mindazonáltal Argentína nem adja fel a szigetek iránti igényét. Az, hogy brit és újabban USA-cégek próbafúrásaikkal kőolaj után kutatnak, csak tovább komplikálja a konfliktust. A jelenlegi becslések szerint a szigeteken mintegy 1.700-fős csapategység állomásozik. Február elején csatlakozott hozzájuk Vilmos herceg is, aki mentő-helikopteres pilótaként fogja tölteni ott 6-hetes katonai szolgálati idejét. Az argentin partoktól mintegy 350 km-es távolságban fekvő szigetcsoporton a katonákon kívül mintegy 3.000 ember lakik.
Kapcsolódó cikk:
A latin-amerikai csúcstalálkozója támogatja Argentína követelését a Falkland szigetre