A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) dicséretben részesítette Brazíliát, a minimálbér folyamatos növeléséért. Az elmúlt kilenc év sikere, hogy nemcsak magasabb lett a minimálbér, hanem vásárlóértéke is növekedett.
Ez a brazil kormány igazi sikere, írta az ILO „Panorama Laboral 2011” jelentése.
Az elmúlt kilenc évben a minimálbér majd’ 60 százalékkal növekedett, sikerült a legrosszabbul keresők jövedelmét az országos átlaghoz közelíteni. A kormány célja is ez volt, nem a közepes jövedelműek bérét akarták emelni, hanem csökkenteni a szegénységet, ami sikerült is.
Brazíliában tavaly januárban a törvényes minimálbér 545 real volt (ez körülbelül 239 euró, ami most 72.000 forint) ezt idénre 622 realra, azaz 272 euróra emelték fel. Ez 14 százalékos növekedést jelent. Egy dolgozó órabére nem lehet most már kevesebb, mint 2,83 real, az 1,24 euró, tehát 2012 januári árfolyamon megközelítőleg 380 forint.
A szakszervezet közeli DIEESE Kutatóintézet szerint 4,7 milliárd real, azaz 20 milliárd euró lenne szükséges ahhoz, hogy a minimálbért 2194 realra, azaz 960 euróra emeljék fel. Az intézet szerint ennyire lenne szükség ahhoz, hogy a munkavállalók biztosítani tudják maguknak az emberhez méltó szükségleteket, lakhatás, táplálkozás és a szabadidős tevékenységekhez.
Mi is a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
Az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet az ENSZ szakosodott szervezete. 1919-ben alapították, fő célja: a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogainak védelme. 2007-ben 182 tagja volt.
Az ILO nemzetközi munkaügyi normákat alkot. Meghatározza többek között a kényszermunka tilalmát, a munkavállalók szervezkedési szabadságát, a kollektív szerződés kötését. A következő területeket emeli ki hangsúlyosan:
- a munkaegészséggel- és biztonsággal kapcsolatos szabályozások erősítése,
- az egyenlő esélyek és bánásmód érvényesülésének előmozdítása,
- a társadalmi kirekesztés elleni harc,
- a munkahelyen az emberi méltóság megőrzését szolgáló intézkedések érvényesülésének elősegítése.
Támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, segítséget nyújt a munka világának különböző területein (képzés, munkajog, társadalombiztosítás stb.).
Szervezeti felépítése
Az ILO tevékenységében és testületeiben egyenlő joggal vesznek részt a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Legfőbb testülete:
Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Lényegében az ILO állandó titkársága, központja, mely az Igazgatótanács irányítása alatt működik. A központ Genfben van, a főigazgatót öt évre választják. Ezt a pozíciót 1997 óta a chilei származású Juan Somavia tölti be.
1919-ben jött létre, Magyarország 1922 óta a tagja. Ez az egyetlen jelentősebb nemzetközi szervezet, mely túlélte a Népszövetséget. 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett.
Az ILO tevékenységében mindig is kiemelt helyet foglalt el a migráns személyek szociális biztonságát garantáló jogok védelme. A migráns munkavállalók szociális jogait védő, első ILO-s koordinációs egyezményt 1925-ben fogadták el: az ILO 19. számú egyezménye az „egyenlő bánásmódról” (Baleseti Kompenzáció), amely az egyezményhez csatlakozó országok állampolgárai tekintetében kimondja az egyenlő bánásmód elvét az üzemi balesetekkel kapcsolatban. A migráns személyek „Nyugdíjjogosultságának Fenntartásáról” szóló 48. számú egyezményt 1935-ben fogadták el. Ez az egyezmény biztosítja a nyugdíjak exportálhatóságát, azok felhalmozhatóságát, valamint az arányos megállapítást és kifizetést.
Az egyik különösen fontos, alapvető szociális biztonsági kérdéseket tárgyaló, a „Szociális Biztonság Minimum Standardjairól” szóló 102. számú egyezmény. Ez volt az első egyezmény, amely felállította a szükséges szociális biztonsági standardokra vonatkozó alapvető követelményeket.
Alapításának 50. évfordulója alkalmából 1969-ben az ILO-t Nemzetközi Nobel-békedíjjal tüntették ki.