Irán tovább bővíti kapcsolatait Latin-Amerikával, a régió figyelmen kívül hagyja az egyre erősebb fenyegetőzést Washingtonból. 

Több ezer ember, Hugo Chávez venezuelai elnök és iráni kollegája, Mahmud Ahmadinezsád is részt vett az előző héten Managuában, a nicaraguai, Daniel Ortega újraválasztott elnök beiktatási ceremóniáján. Természetesen rajtuk kívül még sok állam vezetői és külügyminiszterei is elutaztak az ünnepségre, hogy együtt köszöntsék Plaza de la Revolución főtéren a második ciklusát töltő nicaraguai vezetőt.

Nicaragua a második állomása volt Ahmadinezsádnak latin-amerikai körútján. Venezuelai és Nicaragua után Kubába, majd Ecuadorba utazott. Amint várható volt, az iráni elnök útja dühös reakciókat váltott ki Washingtonban. Valószínűleg nem véletlen, hogy pont a látogatások ideje alatt utasították ki az Egyesült Államokból és nevezték „persona non grata”, azaz nemkívánatos személynek Livia Acosta Noguerát, venezuelai Miamiban dolgozó főkonzulját. Avval vádolták, hogy ő irányított egy iráni és egy kubai-amerikai kémszervezetet, amely támadásokat akart végrehajtani észak-amerikai számítógépes hálózatok ellen. Chávez elnök nyomatékosan visszautasította ezeket a vádakat, amelyek szerinte „önkényesek és megalapozatlanok”.

Még mielőtt Ahmadinezsád megkezdte volna körútját Latin-Amerikában az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatott tett közzé, amelyben véleménye szerint „nem jó időben történik ez az utazás” és nincs itt az ideje, hogy a régió országai szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az Iszlám Köztársasággal. Ezzel egy időben megindult a médiakampány is. Előkerült a régi lemez, miszerint Venezuela és Irán közösen kíván az urándúsításban együttműködni.

Chávez ezzel kapcsolatban azzal viccelődött, hogy atombomba van az elnöki palotája előtti pázsittal borított dombocska alatt.

„A domb megnyílik, és hatalmas atombomba jön ki belőle” - élcelődött tárgyalópartnere nagy tetszésére.

„Minket militarizmussal vádolnak, de tévednek. Irán senkit sem támadott meg, és nem tett ilyet sem az iráni iszlám forradalom, sem pedig a bolívári” - folytatta a Chávez, majd arról beszélt, hogy „soha nem látott mértékben elszabadult az imperialista őrület”.

Venezuela kapcsolatai Iránnal stratégiai jelentőségűek. Ez főképp a nemrég indított Vivienda (lakás) misszióban kimutathatóak, amelyben iráni támogatással a tervezett 3.400 ház helyett már 14.000 építettek meg. Ez komolyan összefügg a caracasi kormány terveivel, amely szerint minden venezuelai rászoruló család saját lakást fog kapni a közeljövőben.

Összességében a kereskedelmi kapcsolatok a két ország között 2005 óta 131 százalékkal növekedtek.

Ha valaki azt hiszi, hogy ez a térségben a legmagasabb arány, az téved. Teherán a kontinens más országaival is szorosan együttműködik. Ennek legjobb példája, hogy Brazília exportja Iránba 700 százalékkal növekedett 20 év alatt.

Az iráni elnök látogatása végén Chávez kijelentette: „Népeink továbbra is békét akarnak. Mi nem az imperializmus elnyomását akarjuk, hanem a nemzetek önrendelkezését és nemzetközi jog érvényesülését.

Szerdán Havannában fogadta Raúl Castro kubai állam- és kormányfő Ahmadinezsád iráni elnököt. A közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a két ország „elkötelezett a béke védelmében, a nemzetközi jog előírásai iránt és mindkét állam aláveti magát az ENSZ Alapokmányának nukleáris energia békés célú felhasználásáról”. Ahmadinezsádot a Havannai Egyetem díszdoktori címét kapta.

Az iráni elnök ecuadori megbeszéléseinek középpontjában az egészségügyi, a technológiai és az ipari együttműködés megerősítése állt. A meglévő közös kutatási projekteken túl biotechnológiai, távközlési és a megújuló energiaforrások bővítését tűzték ki célul.