Átírják a történelmet a chilei tankönyvekben. Az iskolások ezentúl már nem Pinochet-diktatúráról tanulnak, hanem a jóval semlegesebb „katonai rezsimről”.

A tankönyvekben eddig többféle elnevezés élt, a diktatúráról a katonai kormányzáson át a katonai diktatúráig. Mostantól egységesen csak katonai rezsimről lehet írni. A változtatást tavaly decemberben fogadta el a nemzeti oktatásügyi tanács, és tegnap jelentette be az oktatásügyi miniszter.

Az a lépés, hogy Sebastian Pinera jobbközép kormánya megváltoztatta a Pinochet diktatúrájáról szóló iskolai szövegeket és azt Pinochet katonai rezsimjére változtatta, nem kis tiltakozást váltott ki az országban, mivel még nagyon elevenen élnek azok a képek, amikor a katonai helikopterek kibombázzák a Moneda palotából Salvador Allende törvényesen megválasztott elnököt.

Az amerikai CIA aktív támogatásával végrehajtott puccs egy új időszak jelképévé vált nemcsak a dél-amerikai kontinensen, hanem világszerte. Chileiek százezrei hagyták el az országot, olyan jeles értelmiségiek menekültek, mint Pablo Neruda Nobel-díjas költő és Isabel Allende írónő, miközben a santiagói stadion a halál és a kínzások világméretű jelképévé vált. Ott verték agyon Victor Jara chilei baloldali tanárt és énekest, akinek dalaitól még évtizedekig féltek a hatalom birtoklói és betiltották azokat.

Ez a rendszer a mai Chilében már nem diktatúra többé. A tankönyvek átírása és ily módon a történelem meghamisítása éles ellenállást váltott ki az ellenzék részéről a parlamenten belül is. Eduardo Frei (1994-2000) exállamfő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a „diktatúrák azok diktatúrák és nincs más nevük.”

Harald Beyer, a decemberben kinevezett oktatási miniszter - akinek már sok baja volt a tüntető chilei diákokkal - megjegyezte a döntés védelmében, hogy világszerte katonai rezsimnek nevezik az olyan rendszert, mint amilyen Pinocheté volt.

Beyer cáfolta, hogy a változások hátterében az állna, hogy Chilében - a rendszerváltás óta először - jobboldali kormány van hivatalban és Sebastian Pinera elnök támogatói között több egykori Pinochet-kollaboráns is lenne.

Isabel Allende Bussi, a meggyilkolt Salvador Allende (1970-1973) lánya, szenátor ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte az elnevezés megváltoztatását, hozzátéve „Chilében 17 éven át a világ egyik legvéresebb diktatúrája uralta az országot, amely az emberi jogsértések tucatjait követte el.”

Pinochet diktatúrája, az ország elitjének saját népével szembeni agresszív katonai fellépése és a külföldi érdekek kiszolgálásának jelképe lett szerte a világon.

A 17 év zsarnokság után jött létre az Igazság és Megbékélés Bizottság, amely átfogó vizsgálata szerint 2.095 embert öltek meg és 1.102 eltűnt a Pinochet-diktatúra idején. A Valech Bizottság szerint 1973 és 1990 között 27.255 politikai foglyot őriztek a börtönökben. Más jelentések szerint ennél jóval nagyobb a meghurcoltak száma.

A Valech Bizottság 2001-ben azt is nyilvánosságra hozta, hogy a politikai foglyok 94 százalékát brutálisan megkínozták a börtönökben. De ami ennél is felháborítóbb, hogy a kínzások a puccs napjával kezdődtek és egészen 1990 márciusáig, 10 nappal a diktatúra bukását megelőzően tartottak.

Kapcsolódó cikkek:

Neruda halálának kivizsgálását szorgalmazzák Chilében

Luis Corvalán emlékére

Szeptember 11: A chilei tragédia