A székfoglaló beszédében Petro bejelentette, hogy nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a társadalmi és politikai projektekre.
Petro fő célkitűzése jelentősen csökkentse az erőszakot Bogota utcáin, ezért feltett szándéka, hogy megszüntesse az utcai fegyverviselést. Mint Bogotá új polgármestere, aki egyben a város rendőrfőnöke is, közölte, hogy rendeleti úton betiltja a fegyverviselést a fővárosban.
"Egy dolog fegyvert tartani, és más dolog fegyvert viselni az utcákon, diszkókban, autóbuszokon és bárokban" - jelentette ki Petro, aki egyúttal arra kérte a rendőrséget, hogy segítsen betartani a fegyverviselés tilalmát.
Az első nyilatkozatában, amit a város központi terén, a Plaza de Bolivaron tartott, vízprogramot hirdetett meg a szegénynegyedek részére. Ígérete szerint e területek lakossága minden hónapban minimálisan hat köbméter tiszta vizet kap ingyen, ami jelentős változás lesz az ott lakó embereknek. Petro azt is kijelentette, hogy teljesen ellenzi és mindent meg is fog tenni az ivóvízellátás privatizációja ellen.
Választási kampányában a korrupcióellenességre helyezte a hangsúlyt, győzelmét értékelve pedig elmondta, sikere szerinte azt jelzi, hogy lehetséges a megbékélés az erőszak sújtotta országban.
Petro a nyolcvanas években az M19 nevű gerillacsapat tagja volt. A másik alakulattól, a FARC-tól eltérően ők nem a vidéken, hanem a nagyvárosokban követték el harcoltak, főként a rendszer támaszainak tartott rendőrök és katonák ellen.
Az ő nevükhöz fűződött az Igazságügyi Palota megtámadása, ahol az emberek százait ejtették túszul, köztük a főbírák többségét. Követelésük egyértelmű volt: bíróság elé akarják állítani az ország elnökét. A kormány nem volt hajlandó tárgyalni, a katonaság tüzet nyitott az épületre. Bogotá főtere 27 órára véres csatatérré alakult, közel száz halottal – köztük 34 gerillával, 11 legfelső bíróval és számos alkalmazottal. Tizenkét embernek nyoma veszett. Sokak szerint „eltüntették”, elhurcolták őket az épületből, megkínozták, majd megölték őket. Huszonöt év múltán Plazas Vega ezredest, az akció parancsnokát vádolták meg az eltüntetésükkel. A per mérföldkő volt a kolumbiai igazságszolgáltatás történetében.
Petrót 1984-ben elfogták – egy csatornából húzták ki – fejére csuklyát húztak, hogy kihallgatóit se ismerje fel. Éveket töltött börtönben, többször megkínozták.
Gustavo Petro ezután képviselő, majd szenátor volt, s 2010-ben indult az elnökválasztáson is, sikertelenül. Korrupciós botrányokba keveredett pártját, a fővárost eddig irányító baloldali Demokratikus Alternatív Pólust elhagyta, majd Haladók néven új mozgalmat alapított, s ennek színeiben polgármesterré választották a tavaly október 30-án tartott önkormányzati választáson. A Haladók mozgalma szoros kapcsolatot tart fent a Kommunista Párttal is.
Hiába volt tagja a parlamentnek, de a telefonját lehallgatták, talpig golyóálló ruhában járt, mert állandóan fenyegették. Most már civilbe öltözött, hogy ezzel is sugallja: valóban hisz a megbékélésben. Igaz, csak a helyhatósági választások kampányában 41 jelöltet gyilkoltak meg.