Közelmúltbeli kemoterápiás kezelése után újult energiákkal tért vissza a nemzetközi politika színpadára Hugo Chávez venezuelai államfő: Caracas látta vendégül pénteken és szombaton Latin-Amerika 33 országának vezetőit, akik új regionális szervezetet hoztak létre a csúcstalálkozón.

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) alapító okiratát szombaton fogadták el a caracasi nyilatkozattal. Az Amerikai Államok Szervezete ellensúlyának szánt tömörülésben szándékosan nem kap helyet sem az Egyesült Államok, sem Kanada.

Hétfő óta a külügyminiszterek készítettek elő mintegy 20 nyilatkozatot a fő Caracasi Deklaráció mellett, amelyeket a kétnapos csúcs hagyta jóvá.

Szerda és csütörtök óta sorra érkeztek az államfők a venezuelai fővárosba. Az argentin Cristina Fernández, csakúgy, Delma Rousseff brazil elnök már tartott is külön tárgyalást Chávezzel.

A két nagy észak-amerikai ország kihagyásával létrejövő szervezet megalakításának folyamatát még 2008-ban, a brazíliai Salvador de Bahiában tartott első, a latin-amerikai és karibi térség integrációjáról és fejlődéséről (CALC) rendezett találkozó indította el, és ez vezetett el a mostani caracasi államfői csúcshoz is.

Az új közösséggel nem írják felül a már létező, különféle politikai és gazdasági összefogásokat, mint például a baloldali ALBA országcsoportot, a dél-amerikai biztonsági egyeztető Unasur fórumot, avagy a Mercosur gazdasági tömörülést.

A házigazda, Hugo Chávez már előzetesen nyomatékosította, hogy a CELAC a latin-amerikai függetlenséget képviseli az Amerikai Államok Szervezetével szemben, amelyben meghatározó az Egyesült Államok befolyása.

"Ez Latin-Amerika évtizede" - jelentette ki Felipe Calderón mexikói államfő a csúcstalálkozót megnyitó beszédében pénteken. Calderón szerint az integrációnak meg kell teremtenie a feltételeket a biztonságos kereskedelemhez, a javak, szolgáltatások és személyek szabad mozgásához, a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolásához, a környezet védelméhez, valamint a szervezett bűnözés felszámolásához és az erőszak leállításához.

Chávez kifejtette, hogy a CELAC megteremtésével a latin-amerikai és karibi országok az egység, a függetlenség és a fejlődés alapjait vetik meg. Azt jósolta, hogy az évek múlásával az új politikai szövetség maga mögött hagyja a régi és idejétmúlt Amerikai Államok Szervezetét, AÁSZ-t.

Kuba, amelynek tagságát 1962-ben felfüggesztették az AÁSZ-ban, tagja lesz az új szervezetnek.

A CELAC 33 tagállama közel 600 millió embert tömörít, éves hazai összterméke pedig 6 billió dollárra rúg, ami kereken harmada az Egyesült Államok és Kanada összesített GDP-jének.

Elemzők szerint az új szervezet létrehozása azt mutatja, hogy Latin-Amerika és a karibi térség ki akar és ki is tud lépni az Egyesült Államok árnyékából.

Daniel Ortega nicaraguai elnök ki is fejezte a találkozó politikai álláspontját. "Ez a Monroe-doktrína halálos ítélete" - mondta Ortega, utalva a néhai James Monroe amerikai elnök által 188 éve meghirdetett, Latin-Amerika szerte gyűlölt külpolitikai alapelvre, miszerint "Amerika az amerikaiaké", azaz európai államok nem szerezhetnek új birtokokat az amerikai kontinensen. Az Egyesült Államok erre az elvre hivatkozva sokszor avatkozott be latin-amerikai államok belügyeibe.

A caracasi csúcsértekezletén Costa Rica, Salvador és Peru kivételével minden ország államfői szinten képviseltette magát. A CELAC csúcstalálkozójának legközelebb Chile (2012), Kuba (2013) és Costa Rica (2014) ad otthont.