Sült sertésbőrkét, halat, krumplit és tojást árulnak az utcai árusok a szavazóköröknél a választások napján Peru fővárosában, Limában. Estére több ezer ember gyűlt össze egy központi téren Ollanta Humala pártjának fehér zászlóit lobogtatva.

Az Ollanta egy inka név, amelynek jelentése „a harcos, akire mindenki felnéz”. És valóban, minden szempár a megválasztott baloldali elnökre szegeződik, amint az a következő szavakkal a tömeget köszönti közvetlenül éjfél előtt: „Megnyertük a választásokat!”

Humala, aki 2000-ben, akkor még katonatisztként, egy sikertelen katonai felkelés vezetője volt, 2006-ban elvesztette a választásokat Alan Garcíával szemben. Az idén június 5-én tartott elnökválasztásokon épphogy, de legyőzte Keiko Fujimorit, a korrupció és emberiség elleni bűncselekményekért 2007-ben bebörtönzött ex-elnök, Alberto Fujimori lányát. Ha megválasztották volna, Keiko valószínűleg azon dolgozott volna, hogy elérje az apja szabadon bocsátását, és folytatta volna annak kapitalista és elnyomó politikáját.

Ez a választás azonban Latin-Amerika egyre növekvő számú baloldali elnökeinek sorába emelte Humalát és reményt hozott a perui társadalom legszegényebb rétegeinek.

A szegénységi ráta Peruban valamivel 31 százalék fölött van. Vidéken háromból kettő ember a szegénységi küszöb alatt él. A vasárnapi választásokon a szegénységtől sújtott vidéki területeken múlta felül Humala Keiko Fujimorit.

"Nem beszélhetünk Peru fejlődéséről, ha ennyi perui él nyomorban", mondta Humala a győzelmi beszédében, azt magyarázva, hogy azon fog dolgozni, hogy mindenki számára bizonyossá tegye, hogy a kormány "mindenek előtt az ország legszegényebbjeivel" foglalkozik.

Peru gazdasága robbanásszerűen fejlődött az elmúlt évtized folyamán. A várható növekedés ebben az évben 7 százalék. Ez az egész világ az egyik legnagyobb növekedési rátája. Az ország exportjának 65 százaléka a bányászatból származik, és a befektetők várhatóan több mint 40 milliárd dollárt fognak költeni bányászati tevékenységekre a következő évtizedben.

Mégis sok perui nem részesült ebből a növekedésből. Részben azért mert a korábbi kormányok nem voltak érdekeltek a jövedelmek a szegények felé irányuló újraelosztásában szociális és fejlesztési programok formájában.

Humala meg akarja változtatni ezt. Azt tervezi, hogy újra elosztja a jövedelmeket azáltal, hogy növeli az adókat a jövedelmező bányászati ágazatban. Az új kormányzati alapokból pénzek fognak menni a vízhez, elektromos áramhoz és lakáshoz való hozzáférés kiterjesztésére, valamint az ingyenes iskolai étkeztetésre és óvodai nevelésre.

A megválasztott elnök arra is ígéretet tett, hogy növeli a szegények nyugdíjait és egészségügyi ellátásukat, és csökkenti a gáz exportját, hogy így csökkenjen ennek az energiahordozónak a költségei a peruiaknak.

Az ilyen irányú gazdasági és szociális reformtervezetek hozzájárultak Humala győzelméhez. Ugyanakkor hivatalának első hónapjait vélhetően minden jellemezni fogja, csak a békesség nem. Csak áprilisban több mint 230 tüntetés, útlezárás és sztrájk volt Peruban. Ezek legtöbbje az ország szegény és vidéki területein volt, és szociális és környezetvédelmi kérdések álltak a középpontjukban.

Walter Aduviri, a Természeti Erőforrások Védelme Frontjának elnöke Dél-Punóban aktívan tiltakozik az ellen, hogy a kormány engedélyt adjon a kanadai Bear Creek Bányászati Vállalatnak arra, hogy ezüstöt bányásszon Peru Bolíviával határos területein.

A tiltakozók úgy gondolják, hogy a bányászat a föld és a víz szennyeződéséhez vezet majd, és a helyi közösségek nem fognak profitálni a magánvállalkozásból.

Miközben a tiltakozásokat és az útlezárásokat elhalasztották a választások miatt, az aktivisták azzal fenyegettek, hogy újra mozgósítják magukat. Aduviri azt mondta az újságíróknak, hogy "Humala megválasztása pozitív volt, de a jelöltek ígéreteinek meg kellene jelenniük a dokumentumokban és megállapodásokban."

Benjamin Dangl írása