A pénteki ülést, melyen a 12 tagú UNASUR országainak pénzügyminiszterei fognak részt venni, Juan Manuel Santos, Kolumbia pénzügyminisztere javasolta eredetileg. Július 28-án Santos kijelentette, hogy Latin-Amerika nem nézheti tétlenül, hogy a térség rekordmennyiségű, 700 milliárd dolláros tartaléka a dollár és az euró gyengülése miatt folyamatosan értéktelenedjen.
„A pénznemeink erősödése tönkreteszi a munkahely teremtési képességünket,” jelentette ki Santos. „Nagyon negatívan hat ez a jelenség a gazdaságainkra.”
Az ülésen résztvevő latin-amerikai országok fő célja felkészülni egy újabb külföldi befektetői rohamra. 2003 óta megháromszorozódtak a térségbe irányuló befektetések. Aggodalomra ad okot az USA és Európa bizonytalan jövője, és valószínűnek tartják, hogy a Federal Reserve hamarosan kötvényvásárlásba kezd, az európai központi bankhoz hasonlóan.
A Dél Amerikai Országok Uniója szakértői aggodalmaiknak adtak hangot, mert 2008 vége óta átlagosan 25%-ot erősödtek a helyi valuták, ami visszaveti az exportőrök versenyképességét és a helyi gyártóknak is nehézségeket okoz a behozatal nagyméretű megnövekedése.
„Közös védelmi stratégiákat fogunk megvitatni piacaink számára külső országok termékeinek inváziója ellen” jelentette ki újságírók előtt a brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega. „Nagyon fontos ez a téma most, hogy mélyül a globális válság”.
Chile, Peru és Kolumbia pénzügyminiszterei eddig nem tettek olyan radikális lépéseket a külföldi befektetések feltételeinek szigorítására, mint a brazil Mantega. Ez változhat, ha az olyan tőkekontrolláló intézkedéseket, mint például Brazília külföldiek kötvényvásárlásaira kivetett adója, közösen léptetnek érvénybe, ezzel kevésbé elriasztva a külföldi befektetőket, mondta el Mauricio Cardenas, volt kolumbiai fejlesztési miniszter.
„Egy közösen koordinált lépéssorozat eredményeképpen nem romlik egyes országok megítélése befektetői körökben, és hatékonyabbá teszi a kontrollt,” jelentette ki Cardenas, aki a washingtoni Brookings Institution Latin Amerika programjának igazgatója.
„Kolumbia, Peru és Chile eddig nem követték Brazília példáját, de figyelik az eseményeket és ha a lépések eredményesek, lehet hogy követik a példát.”
Nem csak a fejlődő országokban jelent problémát a dollár gyengülése. Japán múlt kedden 10 trillió jent (126 milliárd dollár) injektált a kötvénypiacba, hogy ezzel fékezze a jen erősödését, egy nappal azután hogy Svájc váratlanul csökkentette alapkamatát.
Az ülésen Dél-Amerika pénzügyminiszterei vesznek részt, köztük a brazil Mantega, aki globális „pénznem háború” kirobbantásával vádolja Japánt, Európát és az Egyesült Államokat. Mexikó pénzügyminisztériuma, amely szintén meghívást kapott, eddig nem kommentálta, hogy küld-e vezetőket az ülésre.
Dőlnek a külföldi befektetések Latin-Amerikába, amióta tavaly a térség az utóbbi harminc év legnagyobb gazdasági növekedését produkálta. 2010-ben a régió 6%-ot nőtt gazdaságilag, ebben jelentős szerepet játszott Kína, amely egyre több rezet vesz Chilében, vasércet Brazíliában és szóját Argentínában. A Világbank becslése szerint tavaly a magántőke nettó beáramlása 203,4 milliárd dollár volt, míg 2003-ban csupán 57,5 milliárd.
Brazíliában, amely a térség legnagyobb gazdasága, a direkt befektetések tovább nőttek idén. A júniustól júniusig tartó egyéves időszakban rekordmennyiségű 69 milliárd dollárt tettek ki.
A brazil reál 47%-ot erősödött 2008 vége óta. Hogy csökkentse a reálra nehezedő nyomást, Brazília megháromszorozta a külföldi kötvényvásárlásokra kivetett adót és korlátozza a külföldre kölcsönzést. A múlt héten Mantega adót vetett ki a dollár esésére fogadó tőzsdepozíciókra.
A reál erősödésének hatását már érzi a helyi feldolgozóipar, amely folyamatosan teret veszít a kínai behozatallal szemben, annak ellenére, hogy a belső kereslet továbbra is nagyon erős, a szilárd gazdasági növekedésnek köszönhetően. Az ipari termelés 1,6%-al csökkent júniusban. A Sao Paolói Iparszövetség becslései szerint a tavalyi 71 milliárdról idén 100 milliárd dollárra fog nőni a késztermékek kereskedelmi deficitje.
Chile és Kolumbia növelte a napi dollárvásárlásait idén, csakúgy mint tavaly Peru, mielőtt az elnökválasztások miatt csökkent a perui sol iránti kereslet. A legagresszívabb lépéseket Brazília hozta a tőkebeáramlás akadályozására.
Ez részben a brazil reál 5,79%-os alapkamatának köszönhető, ami Horvátország után a második legmagasabb, és mágnesként vonzza a befektetőket.
„Brazília a legaktívabb, de nem a leghatékonyabb” az erősödés elleni küzdelemben, mondta Alberto Ramos, a new yorki Goldman Sachs Group Inc. elemzője. „Chile és Mexikó kevesebb erőfeszítéssel jobb eredményeket értek el”.
Chile márciusban a GDP 0,4%-át kitevő 750 millió dollárral vett vissza az állami költésből, hogy ezzel csökkentse a pesóra nehezedő nyomást. A chilei peso 16%-ot erősödött, amióta a központi bank emelni kezdte az alapkamatot 2010 júniusában. A kormány részéről januárban bejelentették, hogy rekordmennyiségű 12 milliárd dollárt fognak vásárolni idén, ami a valutatartalékok 43%-át teszi ki.
Kolumbiában a peso 14 százalékot erősödött a dollárhoz képest 2009 vége óta. A központi bank legalább 20 millió dollárt vásárol naponta a spot piacon.
Peru 9 milliárd dollárt vásárolt tavaly, ami minden idők második legmagasabb összege, és nehezítette a rövidtávú külföldre kölcsönzés előfeltételeit, a felmutatandó tartalékok mennyiségének emelésével.
Forrás: Mercopress