Analízis
Szoboszlai György: Búcsú a jogállamtól. A hatalommegosztás modellje a 2011. évi alaptörvényben
Az elmúlt húsz évben a hatalommegosztást intézményesítő polgári demokratikus jogállamban éltünk - anélkül, hogy az alkotmányban szerepelt volna a hatalommegosztás kifejezés. A 2012. január elsejétől életbe lépő Alaptörvényben viszont szerepel a kifejezés - de facto azonban az új többség semminemű jelentős korlátozásnak nincs és nem lesz kitéve. Hogyan lehetséges ez? Pontos válaszokat kapunk alkotmányjogász-politológus szerzőnktől
Colin Leys: Egészség, egészségügy és kapitalizmus
A ma közkeletű felfogás szerint az egészségügyi viszonyok terén az elmúlt 100-150 év során elért óriási javulás egyértelműen a kapitalizmus vívmányai közé sorolandó. A valóságban a kapitalizmus és az egészségügyi állapotok javulása közti viszony nagyon ellentmondásos, így a közegészségügyi forradalom, illetve később az univerzális társadalombiztosítási rendszerek kialakítása gyakorta a tőkések aktív ellenállása mellett zajlott le. A tőkés fejlődésben kevéssé előrehaladott - vagy éppen nem tőkés rendszerű - országok is képesek voltak viszonylag csekély költséggel a várható élettartam drámai javulását elérni. A kapitalizmus képtelen a makacsul fennmaradó egészségügyi problémák egyik fő okának, a társadalmi egyenlőtlenségnek az érdemi kezelésére, sőt e probléma felvetésének is ellenáll. Az elmúlt évtizedekben a magántőkés érdekek fokozódó mértékben meghatározókká váltak az egészségügyi rendszer működtetésében - ennek következménye az ellátáshoz való hozzáférésben és a kapott ellátás színvonalában mutatkozó növekvő egyenlőtlenség
Frangois Houtart: A felszabadítási teológia jelenlegi helyzete Latin-Amerikában
A felszabadítási teológia gondolatmenetének kiindulópontja az elnyomottak helyzete. A szeretet Istene nem létezhet ott, ahol igazságtalanság, kizsákmányolás és háború van. Olyan teológia tehát ez, amely nem arra keresi a választ, hogy Isten létezik-e, hanem arra, hogy hol van. Gondolati hátterének és diskurzusának alapját az igazság érdekében vívott társadalmi harc valósága és a keresztény elkötelezettség jelenti
Carlos Antonio Aguirre Rojas: Mexikó a kronológiai 2011-ben: Üdvözöljük a történelmi 2010-et!
Mexikó mára permanens háborús zónává alakult át, ahol a korrupt államhatalom legitimitását már csak a sokféle erőszakgépezet egyre vehemensebb használatával akarja és tudja biztosítani. Ennek következménye a „társadalmi elégedetlenség hőmérőjének" drasztikus emelkedése. Meddig lehet elnyomásban tartani egy népet? Mik voltak az 1810-es függetlenségi háború és az 1910-es forradalom kiváltó okai? Miben hasonlít a mai kép az akkori helyzethez és mik a biztosítékok a történelmi 2010 eljövetelére? Mit fog hozni egyáltalán a történelmi 2010? Nos vemos en el 2010! (Találkozunk 2010-ben)
Kislexikon
Fülöp Ádám: A neozapatista mozgalom: elmélet és gyakorlat
Mindeközben a zapatista gyalogol. Gyalogol és kérdez. Lassan, de halad. Egy lépést előre, kettőt hátra. Elveti a magokat, tanítja gyermekeit, figyel. Beszél, cselekszik, meghallgat. Mosolyog, énekel a földeken. Mitől alapjaiban más a Zapatista Autonómia, mint az uralkodó kultúra által nap mint nap újratermelt társadalom-politikai berendezkedéseink? Működik ez a nagyon más? És ha igen, mitől?
Dokumentumok
Hatodik Selva Lacandona-i nyilatkozat
„Első az emberfia, csak azután a számok, adatok" Nyílt levél Evo Moraleshez és Álvaro Garcíához, Cochabamba (La Llajta), 2010. december 30
Az Alternatív Ellenállási Hálózat Kiáltványa
Nyugat-európai és latin-amerikai csoportok 1999-ben programot tettek közzé világméretű civil ellenhatalom létrehozására. Ez a liberter kommunizmusnak nevezett alternatíva az életforma megváltoztatásán alapul. Olyan - a polgári rendszerrel szembeni - szolidáris ellenállás, amely az egyének szabványosításának, betagolásának, elkülönítésének, elszigetelésének a tagadása és meghaladása
Történelem
Carlos Antonio Aguirre Rojas: Az 1910-es mexikói forradalom a hosszú történelmi időtartam szemszögéből
Az 1910-es mexikói forradalom századik évfordulóján a forradalom újra vita tárgya lett. E történet felülvizsgálata (is) nagy hévvel zajlik. Mindez egy olyan logikán belül történik, amely egyáltalán nem pusztán arra törekszik, hogy visszahódítsa a múltat. Igazából az a célja, hogy szelektíven aktualizálja, hogy megvilágítsa azokat a személyiségeket, tetteket, folyamatokat vagy helyzeteket, melyek legitimálják és megszilárdítják legaktuálisabb jelenünk folyamatait, társadalmi csoportjait és személyiségeit. Állítsuk helyre a történelmi igazságot, hogy eligazodjunk a jelenben
Arcok
Alan Woods: El Salvador: Romero érsek meggyilkolása
Miután Latin-Amerika oligarchikus társadalmaiban a társadalmi feszültségek forrongást idéztek elő a katolikus egyházon belül is, és az 1960-as években életre hívták a felszabadítás teológiáját, széles körűvé vált az egyházi személyekkel szembeni állami megtorlás. Oscar Romero salvadori érsek az elnyomottak melletti hajthatatlan kiállásával, valamint 1980-as mártírhalálával a felszabadítás teológiájának emblematikus figurájává vált. Romero gyilkosainak kiléte éppúgy jól ismert, mint a salvadori oligarchia sok más bűntettének kitervelői és végrehajtói, mégis a gyilkosok mindmáig büntetlenek maradtak. A tényleges igazságtétel - a mélyreható társadalmi változáshoz hasonlóan - mindaddig lehetetlen, amíg a politikai és gazdasági hatalom legfőbb emeltyűi a oligarchia kezében maradnak
Balog Iván: Bibó István aktualitása
Az Eszmélet Társadalomkritikai Szabadegyetemen elhangzott előadás szerkesztett változata Bibó István örökségéről mint a magyar humanista hagyomány egy fejezetéről
Olvasójel
Globális? Emberi? Jogok?
Szabó Gábor: Szétszakadó világunk - a globalizáció emberi jogi kockázatai. Pécs,
Publíkon, 2010
Asszociáció
Hajdú János: A német kérdés - ma
A cikk szerint a német politikai szerep növekvő tendenciát mutat az Európai Unióban, mert ezt eredményezi az ország gazdasági ereje. Arra a dolgok mai állása mellett nincs semmi biztosíték, hogy ez a megnövekedett súly progresszív, jó irányba mutat
Másképp - Más kép
Tütő László: Digitális önszerveződés - határokkal
Az internetes közösségek példák az önszerveződésre. Sok esetben túllépnek a magántulajdonon és az emberek közötti árukapcsolatokon. De pusztán részleges antikapitalizmusuk a tőkés rendszer működését is szolgálhatja
Kultúra
Bálint József: A hitlerista műkincsrablás a Szovjetunió megszállt területein
A modern történelemhamisítás egy „ügyes" dískurzusváltással a kulturális kincsek, „műkincsek" náci elrablásáról a figyelmet a Szovjetunió háborút követő „kompenzációs" politikájára helyezte át. Térjünk vissza a forrásokhoz és lássuk meg a Szovjetunió kulturális kifosztásának méreteit és a német tőke érdekeit az eredeti források tükrében