A világszerte bevezetett dohányzási tilalom és a világgazdasági válság miatti visszaesés után ismét emelkedik a dohánytermesztés és a szivargyártás Kubában.

A kubai nemzeti statisztikai hivatal honlapján közzétett adatok szerint a szivargyárakban tavaly 81,5 millió szivart sodortak, szemben a 2009-es 75,4 millióval.

A legfinomabb kubai dohányt az ország legnyugatabbra eső Pinar del Rio tartományában termesztik, ahol az idén helyi rádiójelentések szerint 25,4 millió levelet takarítottak be a tavalyi 22,4 millió után.

Az adatok növekedést mutatnak ugyan, de még mindig messze elmaradnak a 2008-astól, amikor Kubában több mint 100 millió szivart készítettek és Pinar del Rio tartományban több mint 26 millió dohánylevelet takarítottak be.

A növekedést Gonzalo Fernandez, kubai szivarok nemzetközi értékesítésével foglalkozó Habanos S.A. marketing igazgató helyettese a nemzetközi kereslet javulásának tulajdonítja, elsősorban Kína részéről, ahol az egyre szélesedő tehetős réteg a lehető legdrágább szivarokat keresi. Kína már a harmadik helyre zárkózott fel a legnagyobb kubai szivarfogyasztó országok sorában Spanyolország és Franciaország mögé.

A kínai vásárlók ízlése a Habanos értékesítési árbevételére is jó hatással van, hiszen, - amint azt Fernandez a Reuters hírügynökségnek elmondta - a vállalat bevételének 75 százalékát a 27 márka öt legdrágábbika adja, közöttük a Cohiba és a Trinidad.

A Habanos, melyben az Imperial Tobacco Group Plc is rendelkezik részesedéssel, tavaly 368 millió dollár értékesítési árbevételre tett szert, 2 százalékkal többet a 2009-esnél.

A Habanos eladásait nem csak a globális gazdasági válság vetette vissza az elmúlt években, de a dohányzás világszerte terjedő tiltása is. Ezt a vállalat kisebb, akár munkaszünetben is elszívható szivarmárkák, illetve dohányos nőknek szánt szivarok gyártásával igyekszik ellentételezni.

A Habanos luxusmárkái 70 százalékos arányban uralják a világpiacot az Egyesült Államok kivételével, ahol a Kubára kivetett embargó miatt nem lehet kubai szivart eladni.

A világszerte terjedő dohányzási tilalom nem éreztette hatását a kubai belföldi szivarfogyasztáson. A belföldi piacot főként az ország más régióiban termesztett dohányból előállított olcsóbb, egy-két centbe kerülő, kevésbé jó minőségű szivarokkal látják el. A kereslet ezek iránt nem csökkent még a dohányzást tiltó rendelkezések ellenére sem, amelyeket más szabályokhoz hasonló "rugalmassággal" kezelnek Kubában.

Tavaly belföldre 300 millió szivart gyártottak, nagyjából ugyanannyit mint 2009-ben, és jóval többet a 2008-as 278 milliónál.

Kubában mintegy 200 ezer magántermelő és családtagjai megélhetése múlik a dohánytermesztésen és érlelésen állami vállalatokkal kötött szerződések keretében. Szivarok sodrásával pedig több tízezren foglalkoznak.