December 18-án volt ötvenedik évfordulója, hogy hazánk és a Kubai Köztársaság között diplomáciai kapcsolatok jöttek létre.

A jegyzőkönyvet Sík Endre külügyminiszter és Ernesto Che Guevara parancsnok írták alá Budapesten (lásd a képen). Néhány héttel korábban a két ország képviselői Havannában megkötötték az 1961-65 évekre vonatkozó árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. Az első magyar nagykövet, Beck János 1961. szeptember 11-én adta át megbízólevelét Osvaldo Dorticós államfőnek. A gyorsan fejlődő kapcsolatokat mutatta, hogy Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt első titkára, kormányfő 1972 júniusában Magyarországra látogatott. Kádár János, a MSZMP Központi Bizottságának első titkára 1975 decemberében Havannába utazott, ahol részt vett a kubai testvérpárt első kongresszusán.

Soraya Álvarez, Kuba magyarországi nagykövetasszonya a megemlékezésen kiemelte: „a tudományos, műszaki és oktatási együttműködés kiemelkedő területei voltak a Kuba és Magyarország közötti kétoldalú együttműködésnek, mely a kiváló magyar értelmiségiek által bőségesen lefordított kubai irodalommal együtt olyan kapcsolatokat alakítottak ki a két nép között, melyek átívelnek politikai történéseken és konjunktúrákon”.

A Budapest Center Hotelben megrendezett, a kétoldali diplomáciai kapcsolatok megteremtésének 50. évfordulójának tiszteletére adott állófogadáson a kubai diplomata felsorolta a két nemzet között létrejött kapcsolatokat, melyeket 1960. december 18-án írtak alá.

A diplomáciai eseményen jelen voltak Magyarországon képviselt latin-amerikai országok nagykövetei, a magyar kormány képviselői, sokan a vállalkozói szektorból és Kuba barátai a társadalom különböző területeiről.

Az évforduló alkalmából rendezett fogadáson Soraya E. Álvarez nagykövet elmondta, hogy az 1960-89 közötti időszakot a szocialista országokkal való sokoldalú együttműködés jellemezte. Magyar szakemberek résztvettek a gyógyszeripar, a gépgyártás fejlesztésében és más fontos területeken.

Közreműködtek a mikrohullámú lánc kiépítésében és a híradástechnika más ágazatainak korszerűsítésében. A két ország oktatási és tudományos szervezetei között hatékony kooperáció jött létre. Magyar kutatók segítségével készült el egyes régiók geológiai térképe.

A Nagykövet hangsúlyozta, hogy 1990 után bekövetkezett változások érintették a két ország közötti kapcsolatokat is, amelyek minimálisra csökkentek. Az elmúlt években azonban megteremtődött a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködés újraindításának a lehetősége, amihez hozzájárult a kölcsönös igények, sajátosságok megismerése. A kapcsolatok élénkítésében jelentős szerepük van a magyar vállalkozóknak, akik rendszeresen tárgyalnak kubai partnereikkel. A kétoldalú együttműködés fejlesztésében meghatározó volt, a kormányközi vegyes bizottság 2009. márciusában, Havannában tartott első ülésszaka.

Kubában napirenden van a gazdaság fő szektorai hatékonyságának a javítása, és széles néptömegek bevonásával egy olyan szocialista gazdasági modell kialakítása, ami a további növekedést biztosítja. A jelenlegi helyzetben fontos kérdés, más országokkal, különösen az európai államokkal való együttműködés bővítése, ami hozzájárul az ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak a diverzifikálásához. Soraya E. Alvárez szerint, az Európai Unióval való viszony kulcskérdése, a diszkriminatív jellegű Közös Állásfoglalás eltörlése. Szükséges lenne a felek egyenlőségén alapuló, kölcsönösen előnyös új kapcsolatrendszer kialakítása Brüsszellel.

Az EU és Kuba közötti viszony megújulása a magyar vállalatok számára is új piaci lehetőségeket jelentene.