Három ember meghalt Kolumbiában csütörtökön, amikor az egész országban tömegtüntetések voltak Iván Duque elnök jobboldali kormánya ellen, számoltak be róla tisztviselők. Több mint kétszázezer ember vonult az utcákra, hogy kifejezze a lehetséges megszorító intézkedésekkel szembeni elégedetlenségét.

A demonstrációk többnyire békésen zajlottak, de a tüntetők több városban, például a fővárosban, Bogotában valamint Caliban is összecsaptak a rendőrökkel. Egész Latin-Amerikában kormányellenes tüntetéshullám zajlik.

Kolumbiában is hatalmas kormányellenes tüntetések zajlottak - Fotó: Joaquín Sarmiento/AFP/Getty Images

A kolumbiai tüntetők a minimálbérrel kapcsolatos lehetséges változások, nyugdíj- és adóreformok és az állami cégek privatizációja miatt aggódnak. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tervez a nyugdíjakat vagy a munkavállalókat érintő reformot, és hogy bármiféle változtatás előtt konzultálni fognak munkaügyi szervezetekkel.

A tüntetőket a feltételezett korrupció is dühíti, valamint az is, hogy egyesek szerint a kormány nem tartja be a baloldali FARC-lázadókkal 2016-ban kötött békemegállapodást, és növekszik az erőszak.

A csütörtöki általános sztrájkot szakszervezetek és diákcsoportok hirdették meg, és pénteken még több tüntetés várható. Duque elnök azt mondta, hogy meghallotta a kolumbiaiakat, és mélyebb „társadalmi párbeszédet” ígért.

Hogyan történtek a halálesetek?

A halálesetek – amelyek mindegyike az ország nyugati részén lévő Valle del Cauca megyében történt – részleteit még vizsgálják, közölte Carlos Holmes Trujillo védelmi miniszter újságírókkal pénteken.

Két ember Buenaventura városában halt meg, ahol emberek egy csoportja megpróbált kifosztani egy bevásárlóközpontot. „Emiatt az erőszakos cselekmény miatt biztonsági erők érkeztek a helyszínre, ahol erőszakos agresszióval találkoztak, kövekkel és botokkal dobálták őket” – mondta Trujillo. A harmadik halálesetet Candelaria városából jelentették, tette hozzá.

Trujillo elmondása szerint kilencvennyolc embert tartóztattak le országszerte, és százhuszonkét polgári személy, valamint a biztonsági erők százötvenegy tagja sérült meg.

Tizenegy előzetes vizsgálat indult a biztonsági erők feltételezett helytelen viselkedése miatt, számolt be róla a miniszter. Ezekre azután került sor, hogy olyan képek jelentek meg a közösségi médiában, amelyek szerint a rendőrök durván lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Az egyik képen az látszik, hogy egy rohamrendőr arcba rúg egy tüntetőt.

Valle del Cauca fővárosában, Caliban a biztonsági erők összecsaptak a tiltakozókkal, akik utakat torlaszoltak el, valamint buszokat és üzleteket rongáltak meg.

Bogotában a rendőrség könnygázt lőtt az elnöki hivatal mellett lévő történelmi Bolívar téren összegyűlt tömegbe. A tüntetők buszokat és középületeket támadtak meg. Enrique Peñalosa polgármester szerint 5,8 millió dollárnyi kár keletkezett.

A fővárosban helyi idő szerint péntek déli tizenkettő óra és másnap dél között alkoholárusítási tilalmat rendeltek el.

Ezek voltak sok éve a legnagyobb tüntetések az országban. A hatóságok szerint háromszázötven kisebb-nagyobb városban voltak demonstrációk.

A tüntetések szervezője, a Nemzeti Sztrájkbizottság egy közleményben ezt írta: „Kolumbia megnyerte az állampolgári megmozdulás eme történelmi napját. (…) Felhívunk minden állampolgárt, hogy álljon készen további utcai akciókra, ha a nemzeti kormány továbbra sem venne tudomást a követeléseinkről.”

A hatvanöt éves nyugdíjas és Duque-szavazó Pablo Merchan ezt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek: „A társadalom minden rétegéből származó emberek felvonultak, és abban bíznak, hogy elnökünk megérti, hogy kezébe kell vennie az országot, és biztos jövőt kell adnia nekünk és reményt a fiataloknak.”

Mit mond az elnök?

Csütörtöki televíziós beszédében Duque ezt mondta: „Ma a kolumbiaiak beszélnek. Mi hallgatjuk őket. A társadalmi párbeszéd a fő programja volt ennek a kormánynak, és ezt el kell mélyítenünk a társadalom minden rétegével, fel kell gyorsítanunk a szociális feladatok végrehajtását és harcolnunk kell a korrupció ellen.”

A 2018 augusztusa óta hivatalban lévő államfő egyúttal elítélte az erőszakot, és kijelentette, hogy a kormány nem fogja eltűrni „a fosztogatásokat és a magántulajdon elleni támadásokat”.

Az elmúlt hónapokban számos latin-amerikai országban vonultak utcára az emberek. Például Chilében, ahol a konzervatív Sebastián Piñera elnök az ország legnagyobb válságában vergődik a demokráciához való 1990-es visszatérés óta.

Bolíviában az állítólagos választási csalás miatti országos tüntetések miatt lemondott az ország régóta hivatalban lévő baloldali elnöke, Evo Morales. Ecuadorban és Nicaraguában is voltak tiltakozások.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság