Összecsapások törtek ki Evo Morales korábbi bolíviai elnök támogatói és a rendőrség között. A tüntetők az új ideiglenes államfő kinevezése ellen tiltakoztak. Jeanine Áñez ellenzéki szenátor vette át az elnöki posztot, és új választásokat ígért. Morales támogatói összecsaptak a rohamrendőrökkel, a korábbi elnököt támogató képviselők pedig megkérdőjelezték Áñez kinevezésének törvényességét. Morales vasárnap mondott le, és azóta Mexikóba utazott.

Az indián származású államfő lemondására az elnökválasztás eredményei körül kialakult vita miatt kirobbant tüntetések után került sor. Morales azt mondta, hogy lemondásra kényszerítették, amire ő azért volt hajlandó, hogy „ne legyen több vérontás”. Áñez ideiglenes elnökké való kinevezését a bolíviai alkotmánybíróság támogatta.

A tüntetők az új ideiglenes elnök kinevezése miatt tiltakoztak - Fotó: Reuters

Mi történt az összecsapások során?

A rohamrendőrség a szerdai összecsapások során könnygázt vetett be Morales támogatói ellen, akik a La Paz-i elnöki palotához vonultak, hogy Áñez kinevezése ellen tiltakozzanak. Egyes tüntetőknél fahusángok és fémlemezek voltak.

Az Associated Press beszámolója szerint néhányan azt kiabálták, hogy „polgárháború”. A hírek szerint máshol is voltak tüntetések, például a La Paz testvérvárosának számító El Altóban és a kokatermesztő El Chapare régióban.

A mostani tüntetésekkel párhuzamosan a Morales-párti képviselők igyekeznek megtámadni Áñez kinevezését, amit nem tartanak törvényesnek. Nem vettek részt az elnöki poszt átvételének hivatalossá tételéhez összehívott parlamenti ülésen, amely így nem volt határozatképes.

Azóta próbáltak ellenülést is összehívni. A rendőrség a hírek szerint szerdán több Morales-párti képviselőt nem engedett be a parlament épületébe.

Hogyan lett Jeanine Áñezből elnök?

Az ötvenkét éves, ügyvéd végzettségű Áñez Morales heves bírálója. Korábban a Totalvision tévécsatorna igazgatója volt, és 2010 óta szenátor, a nemzetgyűlésben Beni régió képviselője.

A szenátus elnökhelyetteseként Áñez kedden vette át ideiglenesen a testület vezetését, miután Bolívia alelnöke, a szenátus és az alsóház elnöke is lemondtak tisztségükről. Ezzel az alkotmány szerint ő lett a következő a sorban az elnöki utódlási sorban.

Áñez szerdán újra elmondta, hogy mihamarabb választásokat kíván kiírni, és tagadta, hogy puccsot hajtottak végre Morales ellen. A hadsereg minden ága élére új parancsnokokat esketett fel.

Az Egyesült Államok elismerte az elnökségét, és kijelentette, hogy együtt fog működni Bolívia átmeneti kormányával. A Bolívia legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Brazília szintén gratulált „alkotmányos” elnöki kinevezéséhez.

Morales „puccsista jobboldali szenátornak” nevezte Áñezt, és elítélte, hogy az Egyesült Államok elismerte ideiglenes elnökségét.

Az ország vegyes érzelmekkel fogadta Áñez hatalomra kerülését. „Nem akarunk diktátorokat. Ez a hölgy a fejünkre taposott – ezért vagyunk annyira dühösek” – nyilatkozta az egyik tüntető az Associated Pressnek. Mások azt remélik, hogy átmeneti elnöksége stabilitást hoz az országba az elmúlt hetek zavargásai után. „Úgy tűnik, hogy tisztességes módon fog viselkedni, és magunk mögött hagyjuk ezt a felfordulást” – mondta valaki La Pazban a Reutersnek.

Az előzmények

Az egykori kokatermesztő Moralest először 2005-ben választották elnökké, és 2006-ban lépett hivatalba, mint az ország első őslakos származású államfője.

Nagy elismerést szerzett azzal, hogy felvette a harcot a szegénységgel és fellendítette a bolíviai gazdaságot, de vitatottá vált azzal, hogy megszüntette az alkotmányban rögzített korlátozást, amely szerint nem indulhatott volna egy negyedik ciklusért az októberi választásokon.

Azóta nőtt rajta a nyomás, amióta bejelentette, hogy kiugró különbséggel már az első fordulóban megnyerte a választásokat. Az Amerikai Államok Szervezete regionális szervezet megkérdőjelezte az eredményeket, ami „egyértelmű manipulációt” állapított meg, hogy és az eredmények megsemmisítésére szólított fel.

Morales erre reagálva beleegyezett, hogy új választásokat ír ki. Fő riválisa, Carlos Mesa – aki a második helyen végzett a választásokon – azonban kijelentette, hogy Moralesnek nem szabad indulnia az új voksoláson.

A fegyvere erők parancsnoka, Williams Kaliman tábornok ezt követően arra szólította fel Moralest, hogy a béke és a stabilitás érdekében távozzon a posztjáról. Lemondása bejelentésekor Morales elmondta, hogy azért hozta meg ezt a döntést, hogy leállítsa a szocialista vezetőtársai elleni „zaklatásokat, üldöztetést és fenyegetéseket”.

Három hétig tartó tüntetések után végül Mexikóba menekült. Amikor kedden Mexikóvárosba érkezett, köszönetet mondott Andrés Manuel López Obrador mexikói elnöknek, aki szerinte megmentette az életét.

„Amíg élek, részt fogok venni a politikában, a harc folytatódik. Mindenkinek a világon joga van lerázni magáról a diszkriminációt és a megaláztatást” – mondta. A hetek óta tartó konfliktus során legkevesebb heten haltak meg.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság