A római katolikus püspökök megszavazták, hogy házas férfiak is lehessenek papok az amazóniai régióban. Ezzel ők kivételt képeznének a cölibátus több évszázados szabálya alól. A szavazásra annak a zsinatnak a végén került sor, amelyet a súlyos amazóniai paphiány miatt hívtak össze a Vatikánban.

Ahhoz, hogy a javaslat a gyakorlatban is megvalósulhasson, Ferenc pápának is támogatnia kell azt. Ő hamarosan nyilvánosságra hozza az álláspontját. A konzervatívok attól tartanak, hogy emiatt lassan az egyház más területein is megjelenhetnek a házas papok, ami hígítani fogja annak egyedi karakterét.

Radikális lépéseket hozhat a súlyos amazóniai paphiány - Fotó: AFP

A szavazásra egy háromhetes gyűlésen, zsinaton került sor, amelyre mintegy száznyolcvan püspök gyűlt össze Rómában. Más dolgok, például a nők szerepe az egyház munkájában és környezetvédelmi kérdések is előkerültek.

A katolikus egyház a nyugati világ legrégibb intézménye, amelynek története csaknem kétezer évre nyúlik vissza, és több mint egymilliárd tagot számlál.

Mekkora a paphiány Amazóniában?

A falvak lakóinak legkevesebb 85 százaléka nem tud részt venni misén minden héten, számolt be róla a Reuters hírügynökség.

„Néha nem csupán hónapok, de akár évek is eltelnek addig, hogy egy pap visszatérhet egy közösséghez, hogy bemutassa az oltáriszentséget, felajánlja a megbékélés szentségét vagy feladja a kenetet a betegeknek” – áll a zsinat dokumentumában.

A zsinaton résztvevő minden öt papból három a kilenc amazóniai országból érkezett, jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Mivel indokolták a változtatást?

A zsinat 128-41 arányban elfogadott javaslata szerint „bizonyított erényekkel rendelkező” házas férfiak csatlakozhatnának a papsághoz a térség távoli részein. A változás támogatói azzal érvelnek, hogy ez nem a papi cölibátus szabályának eltörlése, hanem kivétel lenne, amit már egyébként is megadtak azoknak a katolikus hitre áttérő anglikán papoknak.

„A jogos sokszínűség nem árt az egyház közösségének és egységének, hanem kifejezi és szolgálja azt” – áll a zsinat záródokumentumában, amit a Katolikus Hírügynökség idézett.

A zsinat végén tartott sajtótájékoztatón Benevento érseke, Michael Czerny bíboros így magyarázta a döntést: „Dolgoknak változniuk kell. (…) Nem ismételgethetjük ugyanazokat a régi válaszokat a sürgető kérdésekre, azt várva, hogy jobb eredményt fognak hozni, mint eddig.” Ferenc pápa várhatóan az év végéig nyilvánosságra hozza az álláspontját.

Milyen döntések születtek a nőkről és a környezetről?

A püspökök elismerték, hogy Amazóniában „a katolikus közösségek többségét nők vezetik”. Megvizsgálták a nők segédlelkésszé szentelésének kérdését is. A segédlelkészek egy szinttel a papok alatt helyezkednek el a katolikus egyházban, és tarthatnak például esküvőket és keresztelőket, de misét nem celebrálhatnának. Bár nem támogatták az ötletet, a püspökök úgy döntöttek, hogy konzultálnak a kérdésben egy pápai bizottsággal.

A püspökök arra is kérték a pápát, hogy nyilvánítsa „a szennyező cselekedeteket és szokásokat és a környezet harmóniájának pusztítását ökológiai bűnné”, számolt be róla az AFP.

Hogyan zavarták meg „bálványok” a zsinatot?

Ferenc pápa bocsánatot kért, miután amazóniai őslakos szobrokat loptak el egy római templomból, és a gyűlés idején a Teverébe dobták. A meztelen, várandós nőket ábrázoló öt fából készült szobor hétfőn tűnt el a templomból.

Az ismeretlen elkövetők – vélhetően konzervatív katolikus aktivisták – a szobrokat „bálványoknak” nevezték. Később közzétettek egy videót, amelyen az látható, ahogyan az úgynevezett Pachamama-szobrokat ellopják és beledobják a folyóba. Pachamama az amazóniai őslakos közösségek által imádott istennő.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság