Ecuadori őslakos csoportok álltak az élére azoknak a tüntetéseknek, amelyek az üzemanyagok állami támogatásának megszüntetése miatt robbantak ki a múlt héten. A tüntetők autóutakat és autópályákat zártak le az országban, és különböző helyszíneken körülbelül ötven rendőrt ejtettek túszul.

Lenín Moreno elnök azt mondja, hogy nem állítja vissza az ártámogatásokat, és két hónapra országos szükségállapotot hirdetett. A tüntetéseket eredetileg közlekedési szakszervezetek robbantották ki, ám ők azóta felhagytak a tiltakozással. Más ágazatok dolgozói azonban szerdán országos sztrájkra szólítottak fel.

A múlt hét óta nem enyhülnek a tiltakozások Ecuadorban - Fotó: Reuters

Az ecuadoriak azt mondják, hogy az üzemanyagárak állami támogatásának megszüntetése a fogyasztási cikkek árának emelkedéséhez fog vezetni. A kormány tájékoztatása szerint mintegy húsz személyt vettek őrizetbe az élelmiszerárak emeléséért. Olyan termékeket áraztak túl, mint a kukorica, a hagyma, a sárgarépa és a burgonya, amelyek ára szabályozva van, közölték a hatóságok. „Nincs mentség az áremelésekre” – jelentette ki María Romo belügyminiszter.

Az andoki Azuay tartományban egy ember meghalt, tájékoztatott a kormány. A hírek szerint az útlezárások miatt nem tudott hozzá eljutni a mentő, miután elütötte egy autó.

Milyen jelentősek az őslakosok megmozdulásai?

Az útlezárások némelyike érinti a benzinszállítmányokat, ami miatt az ország egyes részein üzemanyaghiány alakult ki. Olyan jelentős útvonalak is zár alatt vannak, mint országot észak-déli irányban átszelő autópálya.

Egyes helyeken a tüntetők köveket dobáltak, és összecsaptak a biztonsági erőkkel, amelyek könnygázzal válaszoltak.

Egy az ország őslakos csoportjait összefogó ernyőszervezet, az Ecuadori Őslakos Nemzetségek Szövetsége (Conaie) elmondta, hogy „rendkívüli állapotot” hirdet az őslakos területeken, ahol a katonákat és a rendőröket őrizetbe fogják venni, és „őslakos igazságszolgáltatás” elé állítják őket.

Luis Iguamba, az észak-ecuadori kajambi nép vezetője kijelentette, hogy továbbra is nyomást fognak gyakorolni a kormányra. „Harcolunk mindenkiért, harcolunk mindannyiunk jövőbeni jogaiért, nem engedhetjük ezt. Úgyhogy mindenki legyen résen, és folytassa a harcot. Radikalizáljuk a sztrájkot!” – mondta.

Az EFE híradása szerint az oktatási miniszter arról beszélt, hogy az ország andoki területein továbbra is zárva maradnak az iskolák a tüntetések miatt.

A BBC az amerikai kontinenssel foglalkozó szerkesztője, Candance Piette elmondta, hogy őslakosok vezette tüntetések az elmúlt évtizedekben már három elnököt buktattak meg. Azután kapcsolódtak be a tiltakozásokba, miután csütörtökön és pénteken tüntetések voltak Quitóban és Guayaquilben, ahol a demonstrálók rögtönzött barikádokat emeltek és autógumikat égettek.

Több száz embert letartóztattak, több tucat rendőr megsérült, több rendőrautót megrongáltak, és megtámadtak egy önkormányzati épületet, számoltak be róla a hatóságok.

Miért szüntette meg az elnök az ártámogatásokat?

Moreno elnök azt mondta, hogy az üzemanyagok állami támogatása évente 1,3 milliárd dollárba került a kormánynak, amit nem lehetett tovább tartani. Az 1970-es években bevezetett üzemanyagár-támogatások megszüntetése része Moreno a gyengülő ecuadori gazdaság fellendítésére és az ország adósságterheinek enyhítésére irányuló tervének.

Az ecuadori kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönéért cserébe beleegyezett, hogy csökkenti a közkiadásait. A márciusban aláírt megállapodás értelmében Ecuador 4,2 milliárd dollárnyi kölcsönt kap a nemzetközi szervezettől.

Múlt kedden a dél-amerikai ország bejelentette, hogy kilép az Olajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), hogy több olajat termelhessen ki, és ezáltal növelhesse a bevételeit.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság