2014. szeptember 26-ának estéjén negyvenhárom mexikói diáknak veszett nyoma a délnyugat-mexikói Guerrero államban. Öt évvel később az ügy még mindig tele van megválaszolatlan kérdésekkel. Az egész világon nagy vihart kavartak az első hírek a fiatal tanárjelöltek eltűnéséről. Mexikóban az ügy máig jelentős politikai kérdés, és tiltakozások forrása.

Habár a hatóságok már régen nyilvánosságra hozták a „történelmi igazságot” az ügyben, jogvédő csoportok és a diákok családjai még mindig várnak az igazi válaszokra és az igazságszolgáltatásra.

Öt év után sem tudni semmi biztosat a diákok sorsáról - Fotó: Getty Images

Ezeket lehet tudni – és nem tudni – az eltűnt diákokról.

Kik voltak ők?

A negyvenhárom fiatal férfi egy Ayotzinapa városában működő tanárképző fiúiskola növendékei voltak. A főiskolán nagy múltja van a baloldali aktivizmusnak és a diákok rendszeresen vettek részt tüntetéseken.

Mit csináltak az eltűnésük napján?

A negyvenhárom diák egy nagyobb csoport ayotzinapai tanárjelölt közé tartozott, akik a közeli Iguala városába utaztak, hogy ott tüntessenek a tanárok szerintük diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlata ellen.

Pénzt is akartak gyűjteni egy utazásra, mert azt tervezték, hogy Mexikóvárosban részt vesznek egy rendezvényen, amelyen az 1968-as tlatelolcói mészárlás során a biztonsági erők által megölt diákról emlékeztek volna meg a fővárosban.

A csoport egyik tagja elmondta, hogy több buszt is el akartak téríteni az útjukhoz, bár hangsúlyozták, hogy inkább meg akarták győzni a sofőröket, mintsem kényszerítették volna őket.

Mi történt azon az éjjelen?

Amikor Igualából tartottak vissza Ayotzinapába, a városi rendőrség az útjukat állta, és tüzet nyitott az őket szállító buszokra. A rendőrök továbbra is azt állítják, hogy azért tették ezt, mert a buszokat eltérítették, a túlélő diákok viszont azt mondják, hogy a sofőrök beleegyeztek abba, hogy elviszik őket.

A rendőrség tévedésből rálőtt egy olyan buszra is, amelyen egy helyi futballcsapat utazott, és lelőtték a sofőrt és a buszon lévő egyik játékost. Egy nőt, aki taxival utazott a közelben szintén golyó ölt meg. A három diákot szintén megöltek, kettejüket fejbe lőtték, a harmadiknak megcsonkított holttestét pedig a lövöldözés helyszíne közelében találták meg másnap reggel.

Mi lett az eltűnt negyvenhárom diákkal?

A városi rendőrség és a diákok összecsapása után negyvenhárom diák eltűnését jelentették. Egy hivatalos kormányzati jelentés szerint a városi rendőrség vette őket őrizetbe, és a közeli Cocula városának rendőrkapitányságára vitték őket. Ott a korrupt rendőrök egy helyi drogbanda, a Guerreros Unidos tagjainak adták át őket, állt a jelentésben.

A banda aztán egy helyi szeméttelepre vitte őket, ahol megölték őket, holttesteiket pedig elégették, írta a jelentés. Csontjaikat és hamvaikat egy közeli patakba szórták. Ez verziót azonban azóta többen megkérdőjelezték, és ügyészek nyomoznak a vizsgálatot lefolytató főügyész és több munkatársa ellen.

Találtak maradványokat?

Független igazságügyi orvosszakértők az egyik eltűnt diák, Alexander Mora maradványaiként azonosították azokat az elszenesedett csontdarabokat, amelyeket állítólag egy Iguala melletti szeméttelepen találtak. Azt is mondták, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy további maradványok egy másik diákhoz, Jhosivani Guerrero de la Cruzhoz tartozhatnak.

Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság szakértői később azonban azt állapították meg, hogy a bizonyítékok láncolatát megszakították, így nem lehetnek biztosak benne, hogy Alexander Mora csontjainak darabjai a szemétlerakó helyről származnak.

Argentin igazságügyi orvosszakértők egy másik független nyomozása szintén arra a megállapításra jutott, hogy nincs olyan biológiai vagy fizikai bizonyíték, amely arra utalna, hogy a negyvenhárom diák holttestét a szeméttelepen égették el.

Napokkal a diákok eltűnésének ötödik évfordulója előtt, Mexikó emberi jogi bizottságának vezetője kijelentette, hogy az állam nem tudta megoldani az ügyet. „Nem tudjuk semmilyen bizonyossággal, hogy mi lett a fiatalok sorsa, és kik a felelősök” – fogalmazott Luis Raúl González Pérez.

Ha nem Coculában gyilkolták meg őket, akkor hol vannak?

Sok hozzátartozó régóta azt gyanítja, hogy a diákokat a helyi katonai laktanyába vitték. Hónapokkal a diákok eltűnése után kérvényezték a belépést a laktanyába, de ezt megtagadták tőlük.

Enrique Peña Nieto 2018 decemberéig hatalmon lévő kormánya az államügyészeken kívül senkinek sem engedélyezte a katonák kihallgatását, ami a hozzátartozókban azt a gyanút erősítette, hogy el akarják tussolni az ügyet.

Mi volt a fő oka annak, hogy a diákok célponttá váltak?

Számos elmélet keringett arról, hogy miért válhattak a diákok célponttá. Baloldali aktivizmusuk és az igaualai tüntetéseik feldühítették a város akkori polgármesterét, José Luis Abarcát, legutóbb az incidens éjjelén is.

Aznap, amikor a diákok Igualába mentek, Abarca felesége, María de los Angeles Pineda beszédet mondott a város főterén, és napvilágot láttak olyan találgatások, hogy azért küldhették rájuk a rendőrséget, hogy megakadályozzák a rendezvény megzavarását.

A házaspár a diákok eltűnése után elmenekült a városból, és később Mexikóvárosban tartóztatták le őket. Azóta is börtönben vannak, és azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban álltak a szervezett bűnözéssel.

Ők azt állítják, hogy kényszerítették őket, hogy hamis bizonyítékokat szolgáltassanak. Tavaly egy jelentésében az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt állapította meg, hogy az ügy gyanúsítottjait megkínozták és más emberijog-sértések érték őket.

Kit tartóztattak le még?

Több tucat gyanúsítottat vettek őrizetbe az eltűnésekkel összefüggésben, de vádat nem emeltek ellenük.

Cocula – ahol a korrupt rendőrök állítólag átadták a diákokat a Guerros Unidos bandának – polgármesterét azzal vádolták meg, hogy kapcsolatai voltak a szervezett bűnözéssel, és máig őrizetben van. Családja idén kérte a szabadon bocsátását. Arra hivatkoztak, hogy kínzásokban és rossz bánásmódban van része.

Több rendőr és a Guerreros Unidos banda tagja is letartóztatásban van a diákok eltűnése miatt. Az őket kihallgató rendőrök szerint a bandatagok elmondták, hogy ők ölték meg a diákokat, mert összetévesztették őket egy rivális banda, a Las Rojos tagjaival.

A hónap elején azonban az ügy egyik fő gyanúsítottját – a Guerreros Unidos vezetőjét az El Gil néven ismert Gildardo Lópezt – szabadon engedték, miután egy bíró kimondta, hogy megkínozták, hogy bizonyítékot csikarjanak ki belőle. Egy másik bíró szintén elrendelte huszonnégy helyi rendőrtiszt szabadon bocsátását ugyanebből az okból.

Mexikó emberi jogi helyettes államtitkára, Alejandro Encinas szerint az üggyel összefüggésben letartóztatott száznegyvenkét személy kevesebb mint fele maradt őrizetben.

Mit tesz a jelenlegi kormány?

A 2018 decemberében beiktatott Andrés Manuel López Obrador elnök kampányában azt ígérte, hogy a végére jár az ügynek. Napokkal a diákok eltűnésének ötödik évfordulója előtt a főügyészi hivatal bejelentette, hogy új nyomozást indítanak. López Obrador elnök elmondta, hogy történtek feltárása „egyszerre szól az igazságszolgáltatásról, az emberségről és Mexikó jóhíréről”.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság