Napokig tartó busz- vagy hajóút után több tucat őslakos gyűlt össze Észak-Brazília távoli szegletében a múlt hónapban. A találkozón olyan korábbi esküdt ellenségek is egy leültek egymással beszélni, mint a kajapók és a panarák.

A két törzs évtizedeken keresztül háborúban állt egymással, és rendszeresen ütöttek rajta egymás falvain. A háborúskodás 1968-ban ért brutális véget, amikor a puskákkal felszerelkezett kajapók támadásában huszonhat, csupán íjakkal védekező panará halt meg.

Az egykor egymással harcoló törzsek közös ellenségre találtak a brazil kormány személyében - Fotó: Lucas Landau/Rede Xingu+

A feszültség évekig fennmaradt, de a Kubenkokréban összegyűltek szerint a felek mostanra túlléptek az ellenségeskedésen egy nagyobb cél érdekében. „Ma csupán egyetlen ellenségünk van, a brazil kormány, Brazília elnöke, és azok, akik megszállják az őslakos területeket” – magyarázta Mudjire kajapó vezető. „Vannak belső harcaink, de leültünk egymással, hogy a kormány ellen harcoljunk.”

Hasonlóan vélekedett Sinku panará vezető is: „Öltük a kajapókat, ők is öltek minket, de megbékéltünk egymással, és nem lesz több harc.” „Közös érdekünk, hogy összefogjunk, hogy a nem őslakosok ne öljenek meg mindannyiunkat” – mondta a területükre érkező illegális bányászok és favágók fenyegetéseire utalva.

„69 ezer futballpályányi elveszett terület”

Több mint nyolcszázezer őslakos él négyszázötven kijelölt őslakos területen Brazília szerte, amelyek az ország területének körülbelül tizenkét százalékát teszik ki. Legtöbbjük az amazóniai régióban van, és egyes csoportok még mindig teljes elszigeteltségben élnek, nincs semmilyen kapcsolatuk a külvilággal.

A hivatalát januárban elfoglaló Jair Bolsonaro elnök több alkalommal is megkérdőjelezte a kijelölt területek – amelyek bele vannak foglalva a brazil alkotmányba – létjogosultságát. Azzal érvelt, hogy méretük aránytalanul nagy a rajtuk élő őslakosok számához képest.

Azon tervei, hogy megnyitja ezeket a területeket a bányászat, a fakitermelés és a mezőgazdaság előtt, erősen vitatottak, és a területek státuszának bárminemű megváltoztatásához a brazil kongresszus jóváhagyására van szükség.

Ez aggasztja a Kubenkokréban összegyűlt őslakos vezetőket. „Más elnökök többet törődtek a földünkkel. Bolsonarót nem érdekli, ő el akarja venni azt, amink van, és véget akar vetni az életmódunknak” – magyarázza Sinku. „Ez nyomja a szívemet, és ezért vagyunk itt, hogy beszéljünk egymással.”

Bizonyos őslakos területeken a favágók és a bányászok már dolgoznak, miután egyes helyi őslakos vezetők engedélyt adtak nekik rá. Bepto Xikrin őslakos vezető az egybegyűlteknek arról beszélt, hogy az év eleje óta mintegy négyszáz bányász és favágó hatolt be a Bacajá területre. Elmondta, hogy törzsének tagjai félnek, és nem tudják mitévők legyenek.

Egy huszonnégy környezetvédő és őslakos szervezetet tömörítő hálózat, a Rede Xingu+ szerint 69 ezer futballpálya nagyságú terület pusztult el idén január és június között a Xingu folyó térségében. Nehézgépekkel nagy károkat okoznak, a térséget átszelő Fresco és Branco folyókat pedig higannyal szennyezik be.

Doto Takakire kajapó vezető szerint az illegális bányászatot tovább bátorítja az a tény, hogy gyakran büntetlen marad. A BBC Brasil elemzése azt mutatja, hogy a brazil környezetvédelmi ügynökség, az Ibama által környezetkárosításért kiszabott bírságok jelentősen csökkentek Bolsonaro elnök január 1-i hivatalba lépése óta. Bolsonaro korábban azt ígérte, hogy visszafogja majd az Amazónia megkárosításáért kiszabott büntetéseket, és sokan az elnököt okolják az Ibama jelenlegi gyengekezűségéért.

„Nem ismételjük meg a múlt hibáit”

A portugál és kajapó nyelven folytatott találkozón résztvevők átbeszélték a térség gazdasági fejlesztésére vonatozó olyan projekteket – például kézműves termékek gyártását és őshonos gyümölcsök feldolgozását ­–, amelyek nem járnak erdőirtással.

„Aggódom a fákért, a vízért, a halakért, és a nem őslakos emberek miatt, aki be akarnak lépni a földünkre” – magyarázta Sinku. „Nem szeretném, ha a vizeket beszennyezné a bányászat… Ezért vagyok itt.”

Nem kaptak meghívást a találkozóra azok az őslakos csoportok, amelyek beengedték a területükre a bányászokat. Ezt azonban egyes résztvevők elszalasztott lehetőségnek tartják. „Az itt jelenlévők között senki sem szeretné, ha a nagyüzemi mezőgazdaság vagy a bányászat megjelenne a falvaiban. Akkor most magunkkal beszélgetünk?” – tette fel a kérdést Oé kajapó vezető.

Az Amazóniában dúló tüzek nem voltak fő témái a gyűlésnek, részben azért, mert azok nem érintik a védett őslakos rezervátumokat, másrészről, mert a jelenlévők az illegális bányászatot és fakitermelést közvetlenebb fenyegetésnek tartják.

„Nem ismételjük meg a múlt hibáit” – foglalta össze Kadkure kajapó vezető. „Mostantól kezdve egységesek leszünk.”

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság