Az ENSZ emberi jogi főbiztosa bírálta az Egyesült Államok legújabb Venezuela elleni szankcióit, és kijelentette, hogy azok fokozni fogják emberek millióinak szenvedését. A korábbi chilei elnök, Michelle Bachelet úgy fogalmazott, hogy a szankciók „rendkívül széleskörűek”, és nagy csapást jelentenek a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek.

Az egyoldalú intézkedések befagyasztják Venezuela összes egyesült államokbeli vagyonát, és megtiltják a dél-amerikai országgal való kereskedést. Céljuk, hogy távozásra bírják Nicolás Maduro elnököt. Az Egyesült Államok egyike annak a több mint ötven országnak, amelyek nem ismerik el Madurót Venezuela törvényes elnökének.

A héten Venezuelában az emberek tüntetésekkel követelték a szankciók feloldását - Fotó: Getty Images

Mit mondott Michelle Bachelet?

„Nagyon aggódom az Egyesült Államok ezen a héten bevezetett újabb egyoldalú szankcióinak a venezuelai emberek emberi jogait érintő súlyos következményei miatt” – állt az ENSZ emberi jogi főbiztosának közleményében. „A szankciók rendkívül széleskörűek, és nem tartalmaznak megfelelő lépéseket a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeire gyakorolt hatások enyhítésére.”

Az élelmiszerekre, ruházati cikkekre és gyógyszerekre vonatkozó néhány kivétel ellenére Bachelet szerint az intézkedések „még mindig nagy valószínűséggel jelentősen fokozzák majd több millió egyszerű venezuelai válságát”.

Bachelet már az Egyesült Államok korábbi Venezuela elleni szankciói esetében is hangot adott aggodalmának. Egyúttal a Maduro-kormányt is bírálta, elsősorban az ellenfeleivel való rossz bánásmód miatt.  Márciusban arról beszélt, hogy Venezuela példája azt mutatja, hogy „a polgári és politikai jogok megsértése” hogyan hat az egyenlőtlenségre és rontja a gazdasági viszonyokat.

Miről szólnak az Egyesült Államok intézkedései?

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök aláírt egy elnöki rendeletet, amelyben az áll, hogy „zárolják a venezuelai kormány minden egyesült államokbeli tulajdonát és érdekeltségét, amelyeket nem lehet áthelyezni, kifizetni, exportálni, visszavonni, vagy bármilyen más módon hozzájuk nyúlni”.

A rendelet megtilt a venezuelai hatóságokkal való mindenféle tranzakciót, konkrétan „mindenféle pénzbeli, árucikkbeli vagy szolgáltatás jellegű hozzájárulást vagy tervezett hozzájárulást minden olyan személy részéről vagy részére, akinek az a vagyonát vagy érdekeltségeit eme rendelet értelmében zárolták”. „Minden ilyen személytől származó pénzbeli, árucikkbeli vagy szolgáltatás jellegű hozzájárulás vagy tervezett hozzájárulás elfogadása” szintén tilos.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közölte, hogy az új szankciókat bárki ellen lehet alkalmazni, „aki támogatja” a Maduro-kormányt. Az új szankciók, tette hozzá, arra fogják kényszeríteni az országokat és cégeket, hogy válasszanak, hogy kivel akarnak inkább üzletelni, az Egyesült Államokkal vagy Venezuelával. Kijelentette, hogy Amerika „minden eszközzel azon lesz, hogy véget vessen Maduro venezuelai diktatúrájának”.

A venezuelai külügyminisztérium elítélte az újabb szankciókat, és azzal vádolta Washingtont, hogy „önkényes alapon gazdasági terrorizmust alkalmaz a venezuelai emberek ellen”.

Mi az események háttere?

Az Egyesült Államok több mint ötven másik állammal egyetemben a venezuelai nemzetgyűlés elnökét, Juan Guaidót támogatja, aki januárban kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek, mert úgy vélik, hogy Madurót tavaly csalással választották újra. Guaidó üdvözölte az Egyesült Államok legújabb szankcióit, mert szerinte azok azokat büntetik, „akik üzletelnek a rezsimmel”.

A nemzetközi nyomás azonban eddig nem volt elegendő Maduro elmozdításához. A venezuelaiak továbbra is nagy számban hagyják el az országot a politikai és gazdasági válság miatt. Az ENSZ adatai szerint több mint négymillióan élnek jelenleg külföldön.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság