A Trump-kormányzat átfogó gazdasági embargót vezet be Venezuela ellen, hogy így próbálja megdönteni a Maduro-kormányt.
Egy elnöki rendelet, amit Trump hétfőn írt alá, a venezuelai állam minden az Egyesült Államokban lévő tulajdonát „zárolja”, megtiltva, hogy „azokat áthelyezzék, kifizessék, exportálják, visszavonják vagy bármilyen más módon hozzájuk nyúljanak”, hacsak nem tesz velük kivételt az amerikai pénzügyminisztérium. A venezuelai állami szereplőkkel való minden tranzakció máskülönben tiltott.
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó vezeti az amerikai kormány Venezuela elleni hadjáratát - Fotó: EFE
Lényeges dolog, hogy az elnöki rendelet ugyancsak felhatalmazza a pénzügyminisztériumot arra, hogy másodlagos szankciókat alkalmazzon olyan nem egyesült államokbeli harmadik szereplőkkel szemben is, amelyekről úgy ítéli meg, hogy azok „anyagilag segítik, finanszírozzák vagy pénzügyi, anyagi vagy technológiai támogatásban részesítik, vagy árucikkekkel vagy szolgáltatásokkal látják el” a venezuelai kormányt.
Bár korábbi elnöki rendeletek már megteremtették a jogi alapokat a venezuelai állami olaj-, bányászati és bankszektorokkal kereskedő külföldi szereplők elleni másodlagos szankciókhoz, a mostani fehér házi rendelet kiterjeszti a feketelistát a venezuelai állammal való minden üzletkötésre.
„Jelzést küldünk minden olyan harmadik félnek, aki kereskedni szeretne a Maduro-rezsimmel: legyenek nagyon óvatosak” – figyelmeztetett John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, és hozzátette, hogy akik nem foglalkoznak a szankciókkal, azok „az egyesült államokbeli üzleti érdekeltségeiket kockáztatják”.
Bolton ezt egy találkozón mondta kedden, amelyen az az ötvenhat ország gyűlt össze a perui Limában, akik Juan Guaidót Venezuela „ideiglenes elnökének” ismerik el. Nicolás Maduro elnököt továbbra is elismeri Oroszország, Kína, az ENSZ és a nemzetközi közösség többi része.
Az összejövetelen Bolton óva intette Moszkvát és Pekinget a Maduro-kormány támogatásától, amiről azt mondta, hogy „éppen most csatlakozik a lator államok exkluzív klubjához”.
Trump magas rangú tisztviselője az embargót a választott sandinista kormány ellen bevezetett szankciókhoz, illetve a Noriega-rezsim 1980-as években befagyasztott vagyonához, a Wall Street Journal pedig az Egyesült Államok Kuba, Irán, Szíria és Észak-Korea elleni drákói intézkedéseihez hasonlította.
Az elnöki rendeletben kivételként szerepelnek az olyan tranzakciók, amelyek „olyan árucikkekre irányulnak, amelyekkel enyhíteni lehet az emberi szenvedést, például élelmiszerek, ruhaneműk és gyógyszerek”.
Egyes elemzők, például a Torino Capital vezető közgazdásza, Francisco Rodriguez, azonban arra figyelmeztetnek, hogy a humanitárius mentességek „rendszerint nem hatékonyak, amikor hasonló rendszerekkel rendelkező országok esetében alkalmazzák őket”.
Rodriguez becslése szerint a venezuelai gazdaság már a korábbi szankciók miatt is várhatóan 37 százalékkal csökken 2019-ben, Mark Weisbrot és Jeffrey Sachs közgazdászok pedig egy közelmúltban megjelent tanulmányukban az intézkedéseket a „kollektív büntetés” egy formájának nevezték.
Annak ellenére, hogy a legújabb szankciók elvben nem érintik közvetlenül a venezuelai magánszektor egészét, Rodriguez megállapította, hogy „az ország legtöbb cége jelentős mértékű interakcióban áll az ország kormányával”, ami azt jelenti, hogy az elnöki rendelet a gyakorlatban felér egy teljes körű kereskedelmi embargóval.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök élesen bírálta az embargót, és kijelentette, hogy az egy „veszélyes lépés az ország gazdaságának teljes megfojtása felé”. Azt is elmondta, hogy Venezuela a nemzetközi szervezetekhez fog fordulni, és nemzeti egységre szólított fel. Várhatóan szerdán tüntetést fognak rendezni legújabb washingtoni büntetőintézkedések ellen.
Jorge Arreaza külügyminiszter arra kérte az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest és az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy ítéljék el a venezuelai nép „emberi jogainak megsértését”. Hozzátette, hogy Venezuela dolgozik egy „alternatív megoldáson”, amellyel ellen tud állni az Egyesült Államok szankcióinak, habár ez a tranzakciókat költségesebbé teszi.
Az orosz felsőház nemzetközi ügyek bizottságának vezetője, Konstantin Kosacsev kedden a RIA Novosti hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok politikája kimeríti a „nemzetközi banditizmus” fogalmát, továbbá kijelentette, hogy a lépés „nyílt beavatkozás Venezuela belügyeibe”.
Közben Juan Guaidó önjelölt „ideiglenes elnök” a Twitteren azt írta, hogy a szankciók „megvédik” a CITGÓ-t (a venezuelai PDVSA állami olajtársaság egyesült államokbeli leányvállalata – a szerk.) és vagyonát, ahogyan a venezuelai magánszektort is, ami „nem üzletel egy diktatúrával”. Az ellenzéki vezető azzal zárta szavait, hogy Washington legújabb intézkedései „a venezuelai embereket igyekeznek védeni”.
Guaidó január 23-án nyilvánította magát „ideiglenes elnökké”, és az Egyesült Államok és regionális szövetségesei gyorsan be is álltak mögé. Az azóta eltelt fél évben a venezuelai ellenzék többször megkísérelte elmozdítani a Maduro-kormányt. Február 23-án „humanitárius segélyt” próbáltak áterőltetni a lezárt venezuelai-kolumbiai határon, április 30-án pedig sikertelenül katonai puccsal próbálkoztak.
Az amerikai pénzügyminisztérium már a hétfői embargó előtt is folyamatosan vezetett be szankciókat a venezuelai gazdaság legfontosabb ágazatai, például a bánya- és bankszektor, de legfőképp az olajipar ellen.
Washington már január végén egy embargó kihirdetésével célba vette Caracas fő külföldivaluta-forrását, és korlátozta Venezuela azon képességét is, hogy hígítót és fűtőanyagot importáljon. Az amerikai pénzügyminisztérium legutóbb a venezuelai kormány CLAP névre hallgató államilag támogatott élelmiszer-programjára vetett ki szankciókat.
Írta: Lucas Koerner és Ricardo Vaz
Forrás: venezuelanalysis.com
Fordította: Latin-Amerika Társaság