Hétfőn beiktatták Panama elnökének a balközép Demokratikus Forradalmi Párthoz (PRD) tartozó Laurentino „Nito” Cortizót, aki májusban szoros versenyben legyőzte Rómulo Roux jobboldali jelöltet.

Az új államfő fogja vezetni a közép-amerikai országot a 2019 és 2024 közötti időszakban. Legfontosabb célkitűzései között szerepel a Kínával és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megerősítése.

Az új elnök többek között harcolni kíván a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen - Fotó: @NitoCortizo

Beiktatási beszédében Cortizo a belföldi célokról is beszélt: véget kíván vetni a kormányzati korrupciónak, és felvenné a harcot a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

Tizenhat azonnali intézkedést is felsorolt, amelyek közül többet már elnökségének első három hónapjában meg kíván valósítani.

Bejelentette, hogy a következő hónapokban a legfőbb feladat az alkotmányreform, illetve egy olyan törvény lesz, amely világos szabályokat fektet le és átláthatóságot biztosít a közbeszerzések körül.

Az új elnök a közbeszerzési törvényen kívül csökkenteni akarja a kormányzati kiadásokat, indítana egy „Tanulás Éhség Nélkül” elnevezésű szociális programot, létre kíván hozni egy kulturális minisztériumot, foglalkozna a közművek megújításával, javítana a köztisztasági helyzeten, megalkotna egy földbérleti törvényt, kiterjesztené a kedvezményes kamatokat, és fel akarja mérni az ország pénzügyi helyzetét.

A hatvanöt éves egykori mezőgazdasági miniszter kampányígéretéhez híven a külügyminisztériumban nyitni akar egy új irodát ProPanama néven, amelynek feladata a nagykövetségekkel, konzulátusokkal és külföldi befektetőkkel való kapcsolattartás lesz, annak érdekében, hogy a korrupciós botrányok után helyreálljon a bizalom az országgal szemben.

A nagy port kavart korrupciós ügyek emléke élénken él a panamaiak emlékezetében, és ez is volt az idei választások legfőbb témája.

A leghírhedtebbek között volt a Panama Iratok néven elhíresült nemzetközi offshorebank-botrány; Ricardo Martinelli korábbi elnök (2009-2014) letartóztatása, aki a gyanú szerint megsértette a titoktartási kötelezettségét, a magánélet védelméhez való jogot és engedély nélkül rendelt el megfigyeléseket; illetve az egész Latin-Amerikát megrázó Odebrecht-ügy, amelynek nyolcvan panamai érintettje volt.

Az ország pénzügyi szektorának, az infrastrukturális beruházásoknak és a Panama-csatornából származó bevételeknek köszönhetően az előző államfő, Juan Carlos Varela elnökségének időszaka alatt a gazdasági növekedés átlagosan évi 5,3 százalékos volt.

Varela borsot tört az Egyesült Államok orra alá azzal, hogy szorosra fűzte a közép-amerikai ország kapcsolatait Kínával, aki ott számos stratégiai projektbe fektetett be. Cortizo kampánya során azt ígérte, hogy tovább kívánja mélyíteni ezeket a kapcsolatokat, de elődjénél lassabb ütemben.

Az új elnök azt is mondta, hogy „az ország fellendülése nem rejtheti el a nyomorúságát”. Ezzel arra utalt, hogy kormánya nagy hangsúly fog fektetni a szegénység elleni küzdelemre, és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság