A hondurasi katonai rendőrség tüzet nyitott a főváros, Tegucigalpa egyik egyeteménél tüntető diákokra, és legkevesebb négy embert megsebesített, számoltak be róla tisztviselők. Az egyetemnél több száz maszkos tüntető követelte Juan Orlando Hernández elnök lemondását.

A kormány a múlt héten az ország több pontján kivezényelte a hadsereget és a katonai rendőrséget, miután az összecsapásokban hárman meghaltak. A tüntetéseket a kormány az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos reformtervei robbantották ki.

A tüntetők Juan Orlando Hernández elnök lemondását követelték - Fotó: AFP

Az Egyesült Államok kormányának állhatatos támogatását élvező konzervatív elnököt azzal is vádolják, hogy egyre inkább önkényesen irányítja az országot. Hernández megváltoztatta az alkotmányt, hogy megpályázhasson egy második négyéves ciklust, és 2017-ben újra is választották, ám a szavazást az ellenzék és a nemzetközi megfigyelők is súlyosan bírálták.

Az erőszak és a gazdasági bizonytalanság miatt már több ezer ember menekült Hondurasból – ahogyan a szomszédos Guatemalából és El Salvadorból is – az Egyesült Államokba az elmúlt évek során.

A katonai rendőrség mintegy negyven tagja hatolt be a Hondurasi Nemzeti Autonóm Egyetem területére, miután könnygázt lőttek a tüntetőkre, akik kövekkel válaszoltak nekik, számolt be róla az AFP hírügynökség. A rohamrendőrök ezt követően üldözőbe vették a tüntetőket, és fegyverrel tüzet nyitottak rájuk. Mindegyik sérült túl van az életveszélyen, közölte a kórház szóvivője.

Az összevont nemzetbiztonsági erők, a Fusina egy közleményben azt írta, hogy a biztonsági erőkre olyan „még életveszélyesebbre átalakított Molotov-koktélokkal”, kövekkel és más tárgyakkal támadtak, amely miatt „veszélyben volt az egyenruhát viselők élete”.

Az ENSZ Hondurasba kinevezett emberi jogi főbiztosa „mély döbbenetét fejezte ki a katonai erők műveletének következményei” miatt.

Az elmúlt hetekben az dühítette fel az embereket, hogy a kormány át akarja szervezni az oktatási és az egészségügyi minisztériumokat. A változtatások ellenzői szerint ez az első lépés az oktatás és az egészégügyi szolgáltatások privatizációja felé.

A kormány tagadja, hogy a reform privatizációhoz és elbocsátásokhoz vezetne, és azt mondja, hogy az átalakításokkal több mint háromszáz millió dollárt spórolnak meg, amit az alapfokú oktatásba, két kórház építésébe és a terhesgondozás fejlesztésébe fognak befektetni.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság