Juan Guaidó „ideiglenes elnök” és Leopoldo López jobboldali ellenzéki vezető kedden Caracasban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre.

A meghiúsult felkelés a reggeli órákban kezdődött, amikor renegát katonák és hírszerző tisztek állítólag kiszabadították Lópezt a házi őrizetéből. López ezután csatlakozott Guaidóhoz és egy maroknyi katonához az kelet-caracasi Altamira országúton, a La Carlotának is nevezett Francisco de Miranda légibázis közelében.

Több helyen történtek fegyveres összecsapások Caracasban és más városokban - Fotó: Katrina Kozarek

López és Guaidó videókat töltöttek fel a közösségi médiába, amelyeken arra kérték a fegyveres erőket, hogy támogassák az akciójukat, és felszólították követőiket, hogy vonuljanak az utcákra az úgynevezett „Szabadság Hadművelet végső fázisához”. Sok kormányellenes tüntető, valamint ellenzéki parlamenti képviselők indultak el az Altamira országút felé.

Ott ezt követően fegyveres összecsapások törtek ki a Juan Guaidót támogató katonák és a La Carlota légibázis katonái között. A bázison tartózkodó szemtanúk szerint a venezuelai fegyveres erők könnygázgránátokat lőttek az Altamira országút felé, ahol civil tüntetők kezdtek gyülekezni, Guaidó katonái pedig éleslőszerrel lőttek vissza. A rohamrendőrség is megérkezett a helyszínre, hogy megpróbálja feloszlatni a tömeget. A hírek szerint a tüntetők között voltak sérültek, és őrizetbe vételek is történtek, de ezeket a cikk írásakor még nem erősítették meg.

Ugyanakkor számos, eredetileg oda kivezényelt katona távozott a helyszínről, és később azt mondták, hogy feletteseik „megtévesztették” őket. Ezzel egyidőben chavista vezetők az állami és a közösségi médiában ítélték el az általuk puccsnak nevezett eseményeket, és nagy tömeg gyűlt össze a Miraflores Elnöki Palota védelmére is.

Guaidó később megpróbálta Nyugat-Caracasba vezetni a tömeget, köztük néhány fegyveres katonát, de a Nemzeti Gárda Chacaitónál, a Miraflores Palotától mintegy tíz kilométerre feltartóztatta őket.

Leopoldo López a hírek szerint csatlakozott a családjához a chilei nagykövetségen. A chilei nagykövet azonban később többször is azt írta a Twitteren, hogy López és családja átment a spanyol nagykövetségre. Azt is mondta, hogy ez a „személyes döntésük” volt. López tizenhárom éves börtönbüntetését töltötte a sok halálos áldozatot követelő 2014-es kormányellenes tüntetésekben játszott szerepéért, amit később házi őrizetre változtattak.

A brazil hatóságok szintén megerősítették, hogy huszonöt katona, akik részt vettek a sikertelen felkelésben, menedékjogot kért a caracasi brazil nagykövetségen.

Guaidó viszont órákra eltűnt, majd este egy videót töltött fel a közösségi médiára, amelyen arra szólította fel követőit, hogy szerdán vonuljanak az utcákra, hogy folytassák a „Szabadság Hadművelet végső fázisát”.

Az ellenzéki vezető ezenkívül kijelentette, hogy Maduro elnököt „nem támogatják a fegyveres erők”, és azt ígérte, hogy a venezuelai kormány elmozdítására tett erőfeszítéseit folytatni fogja „erősebben, mint valaha”.

A nap folyamán több helyen elszigetelt erőszakos megmozdulások voltak Caracasban és más városokban. Tüntetők barikádokat gyújtottak fel, a hatóságok pedig gumilövedékekkel és könnygázzal válaszoltak. A legtöbb erőszakos eseményre a hagyományosan ellenzéki kerületekben került sor Kelet-Caracasban, többek között a La Carlota légibázis környékén is történtek ilyenek. A cikk írásának idején meg mindig érkeznek hírek lezárt utakról és robbanásokról.

Nicolás Maduro venezuelai elnök kedden este televíziós beszédet mondott, amelyben a katonai felkelésért felelős személyeket azzal vádolta, hogy „mészárlást” igyekeznek kiprovokálni, és méltatta a fegyveres erőket az önmérsékletükért, amiért kerülték a közvetlen összecsapásokat.

„Kinek használnak ezek [az összecsapások]? Ki pénzeli őket? Kétség nem fér hozzá, hogy a Népi Akarat ultrajobboldali terrorista párt vezetése” – jelentette ki Maduro López és Guaidó pártjára utalva.

Hozzátette, hogy ezek az akciók „nem maradnak büntetlenül”, és elmondta, hogy nyolc katonatiszt és rendőr sérült meg a fegyveres összecsapásokban. Az Egyesült Államok vezetői ellen is kirohanást intézett, amiért bátorították a puccskísérletet. Maduro nagyra becsülését fejezte ki az iránt a több tízezer ember iránt, akik már a kora reggeli óráktól kezdve az elnöki palota védelmére keltek.

A magas rangú rendőrségi és katonai vezetők társaságában beszélő venezuelai elnök azzal zárta szavait, hogy „tömeges mozgósítást” kért május 1-re, a munka ünnepének megünnepésére és a „béke védelmére”.

A nap folyamán az amerikai tisztviselők is megszólaltak, és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó arra figyelmeztette Vladimir Padrino venezuelai védelmi minisztert és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Maikel Morenót, hogy ez az „utolsó esélyük”, hogy Guaidó mellé álljanak. Donald Trump elnök pedig a Twitterre írt üzenetében kijelentette, hogy az Egyesült Államok „a venezuelai nép és szabadsága mellett áll”.

A puccskísérletet a külföldi politikusok is elítélték. Evo Morales bolíviai elnök „erőteljesen elítélte” azt, Miguel Díaz-Canel kubai elnök pedig elutasította „annak kísérletét, hogy egy országot erőszakkal töltsenek meg”.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini délután kiadott egy közleményt, amelyben elutasította „az erőszak minden formáját”, és „önmérsékletre” szólított fel, az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani viszont a Twitteren támogatását fejezte ki a kibontakozó puccs iránt. Az ENSZ főtitkára szintén „maximális önmérsékletre” szólított fel, és „azonnali lépéseket” kért a nyugalom helyreállítása érdekében.

Írta: Ricardo Vaz

Megjelent: venezuelanalysis.com, 2019.04.30., 23:47

Fordította: Latin-Amerika Társaság