Több mint egy hete több ezer közép-amerikai bevándorló gyalogol északra az Egyesült Államok felé. Azt mondják, hogy a hazáikban, Guatemalában, Hondurasban és El Salvadorban őket érő üldöztetés, szegénység és erőszak elől menekülnek.

Az út egy sor veszélyt rejt, például kiszáradás és bűnözői bandák fenyegetik őket, de sok bevándorló azt mondja, hogy nagyobb biztonságban érzi magát, ha sokan vannak.

Ezeket lehet tudni a legújabb és legnagyobb bevándorló karavánról.

A menethez már több ezer ember csatlakozott - Fotó: Getty Images

Hogyan kezdődött?

Október 12-én a bűnözés által sújtott hondurasi városban, San Pedro Sulában egy százhatvan emberből álló csoport gyűlt össze egy buszpályaudvaron, hogy felkészüljenek a veszélyes utazásra. Több mint egy hónapig tervezték az útvonalat, hogy megpróbáljanak elmenekülni a szülőhazájukban őket fenyegető munkanélküliség és erőszak elől.

A legtöbb korábbi bevándorló karaván pár száz főből állt, de miután egy korábbi politikus kitette a tervet a Facebookra, a hír gyorsan elterjedt, és a csoport felduzzadt. Mire október 13-án kora reggel útnak indultak, már több mint ezer hondurasi csatlakozott hozzájuk. Azóta átkeltek a szomszédos Guatemalán, aztán Mexikóban folytatták útjukat, és közben újabb ezrek szegődtek melléjük.

Miért alakítottak karavánt?

A legtöbb bevándorló azt mondja, hogy új életet és jobb lehetőségeket keres az Egyesült Államokban vagy Mexikóban. Mások azt mondják, hogy a hazájukban uralkodó erőszak elől menekülnek, és menedékkérelmet készülnek beadni.

A körülbelül kilencmillió lakosú Hondurasban súlyos problémát jelent a bandaerőszak, a drogháború és a korrupció. Szélesebb értelemben véve a térségben az egyik legmagasabb a gyilkosságok aránya a világon.

„Az az álmunk, hogy elérjük az Egyesült Államokat, jobb életet szeretnénk biztosítani a gyermekeinknek, és itt [Hondurasban] nem találunk munkát” – mondta egy kétgyerekes anya az El Heraldo című helyi újságnak. Bár a közép-amerikaiak régóta menekülnek hazáikból az Egyesült Államokba, és néha az út során összeverődnek csoportokba, a szervezett karavánok jelensége viszonylag újdonságnak számít.

A bevándorlókat gyakran rabolják el emberkereskedők és drogbandák, hogy arra kényszerítsék őket, hogy nekik dolgozzanak. A nagyobb csoportok, mint amilyen ez a mostani is, nehezebb célpontot jelent, és ezért nagyobb védelmet ad.

Mekkora a csoport?

Nehéz pontosan megmondani, de a karaván mérete gyorsan nő, ahogy halad északra. Az ENSZ egyik szóvivője a Nemzetközi Migrációs Szervezet adataira hivatkozva elmondta, hogy október 22-e óta több mint hétezer ember csatlakozott a karavánhoz. A csoport azonban több részre szakadt, ezért nehéz megbecsülni az emberek pontos számát.

Egyes bevándorlók már elérték a mexikói Tapachula városát, míg mások még csak a guatemalai-mexikói határnál járnak. Tőlük függetlenül egy újonnan alakult ezer fős, főleg hondurasi bevándorlókból álló csoport is elindult az Egyesült Államok felé. Több mint háromezer hondurasi azonban visszafordult.

Milyen élete van a bevándorlóknak?

Az utazás kimerítő, és számos nehézséget rejt azok számára, akik úgy döntenek, hogy csatlakoznak a karavánhoz. A forró időjárás miatt állandó a leégés és a kiszáradás veszélye, emiatt egyes bevándorlók esernyőkkel és kartonpapír-darabokkal próbálják védeni magukat a napsütéstől. Vannak olyanok, akik elájulnak az út során, miután hat napja folyamatosan gyalogolnak.

Az utcán vagy rögtönzött táborokban éjszakáznak, és híján vannak a tiszta víznek és a higiénikus tisztálkodási feltételeknek. Élelmiszerben sem bővelkednek, és a hírek szerint a helyiek adnak nekik némi ételt, amikor elhaladnak mellettük.

Guatemala és Mexikó határán, ahol a sokat kell várniuk, amíg a határőrök ellenőrzik az irataikat, voltak összecsapások a rendőrséggel, ahogyan a feszültség fokozódott. Egyes bevándorlók köveket dobáltak, amire a rendőrség könnygázzal válaszolt, és többen megsérültek.

Mi történik, ha elérik az Egyesült Államokat?

A nemzetközi jog szerint az Egyesült Államoknak törvényi kötelessége elbírálni az oda érkező bevándorlók menedékkérelmeit, ha azt mondják, hogy attól félnek, hogy hazájukban erőszak áldozataivá válnak.

Jeff Sessions amerikai főügyész azt mondja, hogy a „jogos félelmen” alapuló menekültügyi szabályozást a múltban kihasználták, és júniusban bejelentette, hogy a családon belüli erőszak és a bandaerőszak többé fog automatikusan ebbe a kategóriába tartozni.

Ezt a „Visszafordítási Politikát” a Déli Szegénység Jogi Központ be is perelte, mert szerintük a bevándorlási tisztviselők törvénytelenül húzzák el a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést.

Miért hallunk ilyen sokat erről a karavánról?

A korábbi kisebb bevándorlómenetektől eltérően ez a mostani felkeltette Donald Trump amerikai elnök figyelmét. Hétfőn több közép-amerikai országot is bírált, amiért engedik, hogy az emberek elhagyják a régiót, és „illegálisan” az Egyesült Államokba menjenek.

Trump a külföldi segélyek leállításával is megfenyegette ezeket az országokat, de konkrétumokat nem közölt arról, hogy pontosan milyen forrásokat fagyasztanának be, és arról sincsenek információk, hogy ezt hogyan tenné meg. Az illegális bevándorlás megállítása Trump egyik fő kampányígérete volt, mielőtt elnökké választották volna.

A Republikánus Párt a november 6-i félidős választásokra készül, és elképzelhető, hogy a képviselőházban elveszíti a többségét a demokratákkal szemben. Bizonyítékok bemutatása nélkül Trump többször is arról beszélt, hogy a karaván mögött politikai motivációk húzódnak. Hétfőn arra biztatta az embereket, hogy a demokratákat okolják a határválságért, és így fogalmazott: „Ne feledjétek a félidős választásokat!”

Azt is írta a Twitteren, hogy a karavánban „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek” vannak. Amikor később újságírók rákérdeztek, hogy ez alatt mit értett, nem nevezte meg a forrást, de arra biztatta a riportereket, hogy járjanak maguk utána.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság