Az amerikai sajtó szerint James Mattis honvédelmi államtitkár várhatóan körülbelül nyolcszáz katonát küld az Egyesült Államokat és Mexikót elválasztó határhoz, hogy megállítsák a bevándorlók karavánját. A katonák útakadályokat fognak felállítani, és megerősítik a déli határ legfontosabb pontjait, nyilatkozták amerikai kormányzati tisztviselők a CNN-nek.

A több ezer közép-amerikai bevándorlóból álló karaván Mexikón keresztülhaladva az Egyesült Államok felé tart.

Aktív állományú katonák is megjelenhetnek a mexikói határnál - Fotó: Reuters

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt mondta, hogy „kivezényeli a hadsereget”. „Emiatt az országos vészhelyzet miatt kivezénylem a hadsereget” – írta egy Twitter-üzenetben a bevándorló karavánra utalva Trump, előre vetítve a mostani mozgósítást. „Feltartóztatjuk őket!”

Az Associated Press szerint Mattis államtitkár parancsa Trump elnök kérésének teljesítése. Az amerikai elnök először a múlt héten fenyegetőzött hasonló lépéssel, amikor kijelentette, hogy a hadsereghez fog nyúlni, hogy teljesen lezárja az amerikai-mexikói határt. Ezenkívül kilátásba helyezte a Guatemalának, El Salvadornak és Hondurasnak folyósított segélyek befagyasztását is.

Arról nincsenek információk, hogy ez a nyolcszáz katona a Nemzeti Gárda tagjait, vagy aktív állományú katonai erőket jelenti-e, de a Washington Post értesülése szerint egy tisztviselő arról beszélt, hogy aktív állományú katonák kivezényléséről van szó.

A Nemzeti Gárdának már több ezer tagja segédkezik a határrendészeti tiszteknek – jelenleg kétezer-egyszáz fegyvertelen katona van a határnál –, de a Pentagon négyezer fő kivezénylését engedélyezte.

Először vezényelnek ki katonákat?

Az amerikai elnök „nagy lépésnek” nevezte a katonák kivezénylését a mexikói határhoz, de elődei is kivezényelték a Nemzeti Gárdát oda.

Barack Obama elnök mintegy ezerkétszáz katonát küldött őrizni a határt, George W. Bush elnök pedig az Ugródeszka Hadművelet keretében hatezer katonával erősítette meg a határőrséget. Mindkét akció körülbelül egy évig tartott.

Hol jár most a karaván?

A karaván jelenleg Mexikó Chiapas államában lévő Mapastepec közelében jár. A hírek szerint Pijijiapan városa felé tartanak, de még mindig hetekbe telhet, amíg elérik az Egyesült Államok határát.

Az ENSZ egyik szóvivője a Nemzetközi Migrációs Szervezet adataira hivatkozva elmondta, hogy október 22-e óta több mint hétezer ember csatlakozott a karavánhoz. A csoport azonban több részre szakadt, ezért nehéz megbecsülni az emberek pontos számát.

A bevándorlók azt mondják, hogy a hazáikban, Guatemalában, Hondurasban és El Salvadorban őket érő üldöztetés, szegénység és erőszak elől menekülnek.

Bevándorolhatnak legálisan?

Sok bevándorló azt mondja, hogy menedékjogot szeretnének kérni az Egyesült Államokban. A nemzetközi jog szerint az Egyesült Államoknak törvényi kötelessége elbírálni az oda érkező bevándorlók menedékkérelmeit, ha azt mondják, hogy attól félnek, hogy hazájukban erőszak áldozataivá válnak.

Júniusban azonban Jeff Sessions amerikai főügyész bejelentette, hogy a családon belüli erőszak és a bandaerőszak áldozatai nem lesznek általánosan jogosultak menekültstátuszra az Egyesült Államokban. A menedékkérőknek hazájukban súlyos üldöztetéstől kell tartaniuk. A nemzetközi jog szerint ők menekültnek számítanak.

Ha egy menedékkérő illegálisan lép az Egyesült Államok területére, akkor is jogosult arra, hogy a panaszát meghallgassák. A gazdasági bevándorlók, akik egy jobb élet reményében érkeznek – még ha súlyos nyomor elől is menekülnek –, azonban nem tekinthetők menekülteknek, és nem illeti meg őket ugyanazon védelem.

A félidős választásokat kevesebb mint két hét múlva tartják, és kritikusai szerint Trump az illegális bevándorlás fenyegetésének kihasználásával szeretné feltüzelni támogatóit. A nagygyűléseken az elmúlt hetekben alkalmazott éles retorikájának fokozása mellett az bizonyítékok bemutatása nélkül olyan kijelentéseket is tett, miszerint bűnözőkről van szó.

Trump a közép-amerikai bevándorlók elleni növekvő haragjával egy időben a Pew Kutatóközpont tanulmánya szerint sok az Egyesült Államokban élő latino aggódik a státusza miatt. Felmérésben megkérdezett latinók fele azt mondta, hogy a helyzete romlott az elmúlt évben, és ötvenöt százalékuk tart attól, hogy valaki hozzájuk közel állót kiutasíthatnak az országból.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság