Ferenc pápa vasárnap a Vatikánban szentté avatta a meggyilkolt salvadori érseket, Óscar Romerót. A katolikus egyházfő méltatta a papot – aki az El Salvador-i polgárháborúban a békét hirdette –, amiért feláldozta saját biztonságát, hogy „közel legyen a szegényekhez és a népéhez”.
Óscar Romerót katonák gyilkolták meg, miközben 1980-ban egy misét celebrált. Gyilkosai soha nem kerültek az igazságszolgáltatás elé. Ferenc pápa szintén szentté avatta VI. Pál pápát is, aki az 1960-as években megreformálta a katolikus egyházat. Romero érsek szentséggel való felruházását régen szerették volna az amerikai kontinens katolikusai, számolt be róla Will Grant, a BBC tudósítója.
Óscar Romero szentté avatására harmincnyolc évet kellett várnia híveknek - Fotó: AFP
Mi történt?
Ferenc pápa vezette a szertartást, amelyen a két férfit, és öt társukat, szentté avatták a Szent Péter téren. „Kijelentjük, hogy VI. Pál és Óscar Arnulfo Romero Galdámez (…) szentek, és felvesszük őket a szentek közé, és az egész egyháznak így kell tisztelnie őket” – mondta a hatvanezres tömeg, köztük több államfő előtt.
A pápa a szertartás közben azt a kötélből font vérfoltos övet viselte, ami Romero érseken volt a meggyilkolásakor, és VI. Pál kelyhét és pásztorbotját használta. Az argentin egyházfő mindkét férfit méltatta a bátorságukért, amit nehéz időkben tanúsítottak, és elkötelezettségüket a társadalmi igazságosság és az elnyomottak iránt.
A most szentté avatottak között van még egy tizenkilenc éves korában csontrákban elhunyt olasz árva és egy német apáca is. Több ezer zarándok gyűlt össze, hogy tisztelegjen az új szentek előtt, köztük volt ötezer salvadori is.
Ki volt Óscar Romero?
Romero érseket 2015 májusában avatták boldoggá egy El Salvadorban tartott szertartáson, amelyen óriási tömeg vett részt. A hívek számára az ereje abból ered, hogy az 1980-ban kezdődött El Salvador-i polgárháborúban résztvevő mindkét felet bírálta a civilek ellen irányuló akcióik miatt.
Amikor az Egyesült Államok által támogatott salvadori hadsereg halálosztagokat és kínzást vetett be, hogy megakadályozza a baloldali forradalmárokat a hatalom megszerzésében, az utolsóvá vált szentbeszédében felszólalt ez ellen.
„Egy ember parancsolhatja nektek, hogy öljetek, de Isten törvényének kellene győzni bennetek, mely azt parancsolja: »Ne ölj!« Egy katona sem köteles olyan parancsnak engedelmeskedni, mely ellenkezik Isten törvényével!” – ezekkel a szavakkal szólította fel a Nemzeti Gárdát és a rendőrséget, hogy hagyja abba az erőszakot. „Isten nevében, e szenvedők nevében, akiknek a kiáltása napról napra hangosabban száll a mennyekig, kérlek benneteket, könyörgök nektek, parancsolom nektek: állítsátok meg az elnyomást.”
A következő napon, 1980. március 24-én, egy kórház kápolnájában celebrált misén agyonlőtték. Halála sokkolta a világot, és fokozta az erőszakot El Salvadorban, ami egy hetvenötezer ember életét követelő tizenkét évig tartó polgárháborúban torkollott.
Sok salvadori még harmincnyolc év elteltével is dühös, mivel Romero érsek gyilkosainak egy 1992-es amnesztiatörvény miatt soha nem kellett bíróság előtt felelniük a tettükért. Egyes szélsőjobboldaliak pedig még ma is megvetően beszélnek róla, és „csuhás gerillának” nevezik.
Ki volt VI. Pál pápa?
A Giovanni Battista Montini néven Olaszország Lombardia tartományában 1897-ben született VI. Pál pápát 2014-ben avatták boldoggá.
1963-ban választották pápává, és ő folytatta elődje, XXIII. János reformjait egészen 1978-ig bekövetkezett haláláig. Ezek a második vatikáni zsinaton bevezetett reformok megváltoztatták a kapcsolatot a katolikus hívek és a papjaik között. A korábban latinul celebrált misét lefordították a gyülekezetek nyelvére, és a papok a hívek felé fordultak az oltár helyett.
Tizenöt éves egyházfősége idején VI. Pál pápa hét enciklikát írt. Az egyik, az 1968-ban kiadott Humanae Vitae (Az emberi életről) című, a születésszabályozás ellenzése miatt nagy vitákat váltott ki, és tiltakozások voltak miatta szerte a katolikus világban.
Forrás: BBC
Fordította: Latin-Amerika Társaság