A Nemzetközi Bíróság (ICJ) Bolívia ellen hozott döntést a szomszédos Chilével való, a csendes-óceáni tengeri kijáratról szó vitájában, ami a 19. század végéig nyúlik vissza.  A szárazfölddel körbezárt Bolívia 1884-ben egy Chilével vívott háború után veszítette el tengeri kijáratát, amit azóta próbál visszaszerezni.

A bíróság most azt mondta ki, hogy Chile nem köteles tárgyalni Bolíviával a tengeri kijáratról. Az öt évnyi mérlegelés után hozott ítélet végső és kötelező érvényű. Az ítélet végső jellege ellenére Evo Morales bolíviai elnök kijelentette, hogy „Bolívia soha nem fogja feladni”.

Bolíviában erős érzelmi töltete van a tengeri kijáratról szóló vitának - Fotó: AFP

Az ENSZ legfelsőbb bíróságának bírái abban nem hoztak döntést, hogy Chilének vagy Bolíviának van-e joga a vitatott földsávhoz, csak arra terjedt ki, hogy Chile köteles-e tárgyalni Bolíviával. Abdulkavi Ahmed Juszuf bíró elmondta, hogy a bíróság tizenkettő-három arányban határozott úgy, hogy Chilének nincs ilyen kötelezettsége.

A döntés nagy kudarc Evo Morales elnök számára, aki ott volt a hágai tárgyalóteremben, amikor az ítéletet felolvasták. Miközben a bíró Bolívia érveit egyenként vetette el, a bolíviai elnök arca egyre komorabbá vált.

A Bolíviát 2006 óta vezető Morales 2019-ben a negyedik egymást követő ciklusát fogja megpályázni, és a csendes-óceáni hozzáférés érzelmi kérdés a bolíviaiak számára. Noha nincs tengerpartja, Bolívia fenntart egy kis létszámú haditengerészetet, és minden évben megünnepli A Tenger Napját.

„Hamis várakozások”

Sebastián Piñera chilei elnök üdvözölte az ítéletet. Santiagóban hangsúlyozta, hogy „Chile nem köteles tárgyalni”. „Morales elnök hamis várakozásokat keltett országa lakosságában, (…) és elvesztegetett öt évet, amit azzal tölthettünk volna, hogy egy egészséges kapcsolatot építsünk a két ország között” – mondta.

A két szomszédos ország közötti határokat az 1904-es Béke és Barátság Szerződés jelölte ki, amit azután írtak alá, hogy Bolívia elvesztette négyszáz kilométeres partszakaszát Chilével szemben a csendes-óceáni háborúban (1879-1884).

Bolívia kereskedelmének nagy része chilei kikötőkön megy keresztül, és Bolívia azzal érvelt, hogy az önálló hozzáférése a Csendes-óceánhoz kulcsfontosságú a gazdasága szempontjából, ami ezáltal fellendülhetne. Chile pedig ragaszkodott hozzá, hogy a vitatott tengerparti sáv szuverén chilei terület, és mint ilyen „nem képezheti senki tárgyalásának tárgyát”.

Juszuf bíró ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy reméli, hogy „mindkét fél akaratából értelmes tárgyalásokat lehet folytatni” a kérdésben.

A vita háttere:

  • Miután Chile legyőzte őt a csendes-óceáni háborúban, Bolívia elvesztett 120 ezer négyzetkilométernyi területet, és szárazfölddel körbezárt ország lett.
  • Bolívia azt mondta, hogy Chilének kötelessége „tárgyalni Bolívia önálló tengeri hozzáféréséről”.
  • Az ország a területi vitát 2013-ban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte.
  • Chile és Bolívia között 1978 óta nincsenek teljes körű diplomáciai kapcsolatok.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság