Jimmy Morales öntudatosan és nyíltan az 1980-as évek katonai puccsainak képeihez nyúlt. Guatemalaváros utcáin végiggördülő tankok és egyenruhás katonák előtt állva, miközben a rádióból marimba zene harsogott, a guatemalai elnök drámai bejelentést tett. Nem egy államfő megdöntéséről beszélt – bár Guatemalában nem szokatlan az autogolpe, vagyis az önpuccs sem – hanem az egyetlen olyan testület megszüntetéséről, amely képes lehet elszámoltatni a kormányát korrupcióért. Kijelentette, hogy az ENSZ által támogatott Guatemalai Büntetlenség Elleni Bizottságnak (CICIG) 2019-ben távoznia kell az országból.

2007-es létrehozása óta a CICIG arra szolgált, hogy nemzetközi támogatást nyújtson a helyi igazságszolgáltatásnak, és szokatlanul hatékony eszköznek bizonyult a guatemalai „párhuzamos állam” – vagyis az állami intézményeket az ország hosszú polgárháborúja (1960-1996) óta foglyul ejtő titkos törvényen kívüli csoportok homályos hálózata elleni harcban. A CICIG munkája erősítette Guatemala igazságügyi kapacitását, megbontotta a korábban érinthetetlennek számító bűnszervezeteket, segédkezett a helyi hatalmi struktúrák legfelső szintjeihez tartozó korrupt politikusok elleni vádemelésekben, amivel az egész világon nagy elismerést váltott ki. Ennek megfelelően CICIG gyorsan a nagy befolyással rendelkező hadsereg és az üzleti szektorok kereszttüzében került, amelyek vámcsalásban, kábítószer-kereskedelemben és pénzmosásban érintettek. A jobboldal már évek óta igyekezett megszabadulni tőle.

Jimmy Morales katonák gyűrűjében jelentette be a CICIG kirúgását Guatemalából - Fotó: newsbreezer.com

Az, hogy a CICIG ekkora ellenszélben máig életben tudott maradni, részben az Egyesült Államok támogatásának volt köszönhető. Még ha az Egyesült Államok indítékai a szokásosak voltak is – biztonságos környezetet teremteni a külföldi tőke számára, ami mentes a guatemalai partnerek súlyos bűncselekményeitől –, óriási hatása volt annak a feltáró munkának, amit ez a támogatás megkönnyített. Morales hivatali elődje, Otto Pérez Molina tábornok most többnyire a CICIG miatt ül börtönben, és a bizottság több alkalommal jelezte, hogy Morales és több családtagja megvádolása csalással és illegális kampányfinanszírozással lehet a következő célpont.

A Trump-kormányzat azonban a jelek szerint már nem kívánta a korábbi szinten tovább támogatni a CICIG-et. Morales egy előre egyeztetett színjátékkal tett az Egyesült Államok kedvére, és nemcsak, hogy támogatta az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését, de szolidaritásból Guatemala saját nagykövetségét is Jeruzsálembe helyezte át. Az amerikai kormány legfontosabb döntéshozói, például Marco Rubio republikánus szenátor olyan hazug nyilatkozatokat tettek, hogy a CICIG összejátszik a Kremllel. Az Egyesült Államok más megbízható szövetségesei a térségben, köztük Álvaro Uribe Vélez [korábbi] kolumbiai elnök – aki ellen szintén több korrupciós nyomozás folyik – pedig elítélték a bizottságot és annak vezető ügyészét, Iván Velázquez kolumbiai jogászt. Morales azon bejelentésére reagálva, hogy megszünteti a CICIG megbízatását, az Egyesült Államok guatemalai nagykövetsége kiadott egy nyilvánvalóan gyáva nyilatkozatot, amelyben sem nem ítélték el a döntést, sem nem fenyegetőztek következményekkel.

Helyesen felmérve, hogy a félteke politikai szelei megváltoztak, a Morales mögött álló erők úgy döntöttek, hogy lépnek, és tankokat küldtek a CICIG központja köré. A befolyásos mezőgazdasági-ipari és kereskedelmi érdekeket képviselő egyesület, a CACIF gyorsan beállt a kormány döntése mögé, az emberi jogi szervezetek viszont hevesen elítélték azt. Az, hogy képesek lesznek-e visszavonatni ezt a lépést, a népi mozgósítás mértékétől függ, illetve attól, hogy mekkora nemzetközi támogatást sikerül maguk mögé felsorakoztatni. Ahogyan a Plaza Pública független hírportál szerkesztői megjegyezték: „Nem most kell elveszíteni a reményt, hanem keményen bele kell állni, az utcákra vonulni, és megvédeni az igazságért folyó küzdelmet.

Írta: Kirsten Weld

Forrás: NACLA

Fordította: Latin-Amerika Társaság