Kolumbia egyik legvitatottabb katonai személyiségének számító Marío Montoya nyugalmazott katonai parancsnok csütörtökön a háborús bűncselekményeket tárgyaló törvényszék elé áll, hogy feleljen azokra a vádakra, melyek szerint szerepe volt civilek tömeges kivégzésében.

A hadsereg több háborús bűncselekménnyel megvádolt egykori főparancsnoka akár negyven év börtönt is kaphat. A legsúlyosabb vád szerint érintett lehetett az úgynevezett „falsos positivos” ügyben, amely során több ezer civil állampolgárt gyilkoltak meg, és harc közben megölt gerilláknak állították be őket.

Több háborús bűncselekményben is fogják vizsgálni Montoya érintettségét - Fotó: Zona Cero

Montoya nemrég jelentette be, hogy aláveti magát a Különleges Törvényszék a Békéért elnevezésű bíróságnak, amivel esélye lehet elkerülni a börtönbüntetést, ha elmondja az igazat, és kárpótolja a feltételezett áldozatokat.

Egy a „falsos positivos” üggyel foglalkozó 2018-as tanulmány szerint a hadsereg mintegy tízezer, azokban az években meggyilkolt polgári személy haláláért is felelős lehet. Az ügyészség ennél jelentősen kevesebbre becsüli az áldozatok számát. Szerintük négyezer-ötszáz polgári személyt végeztek ki, és állítottak be harcban elesett gerilláknak.

„Montoya abban az időszakban vezette a kolumbiai hadsereget, amikor az a nyugati féltekén az utóbbi évek egyik legsúlyosabb tömeges atrocitását követte el” – mondta a José Miguel Vivanco, a Human Rights Watch az amerikai kontinensért felelős igazgatója, miután a szervezet 2016-ban Montoya érintettségére utaló információkat hozott nyilvánosságra.

Montoya a második nyugalmazott tábornok, aki a Különleges Törvényszék a Békéért (JEP) elé áll, és eddig ő a legmagasabb rangú katonatiszt, akinek az ügyét tárgyalják.

Mindazonáltal ő csak egyike annak a huszonhárom tábornoknak és hat ezredesnek, akiket a Nemzetközi Bíróság szerint emberiség elleni bűncselekményekkel kellene megvádolni.

A kolumbiai hadsereg az 1990-es években kezdett el civileket gyilkolni, és gerillának beállítani, de ahogy Montoya a 21. század elkezdett felfelé lépkedni a ranglétrán, úgy nőtt a „falsos positivók” száma is.

A botrány 2008-as kirobbanása után menesztették a hadseregtől, Álvaro Uribe akkori elnök azonban ezután kinevezte nagykövetnek a Dominikai Köztársaságba.

Uribe szövetségese mindig is a kolumbiai hadsereg egyik legszélsőségesebb vezetőjének számított. A hadsereg egy másik tagja, aki korábban tett vallomást a bíróságon, azt mondta, hogy a gyilkosságok végrehajtásakor Montoya ezt mondta nekik: „Nem akarok vércseppeket. Vérözönt akarok, eredményeket akarok.”

A bíróság előtt Montoyának más háborús bűncselekmények alól is tisztáznia kell majd magát, köztük egy medellíni katonai támadással, ami a baloldali milíciák helyre Pablo Escobar egykori bűnszervezetét, az Oficina de Envigadót ültette.

Írta: Megan Janetsky

Forrás: Colombia Reports

Fordította: Latin-Amerika Társaság